Mikor került kapcsolatba a diplomáciával?
Pach Judit: A családom révén erős nemzetközi közegben nőttem fel, és gyerekkorom óta több nyelven beszélek, ami nyitott világlátást adott. A külgazdaság mindig vonzott, első diplomámat gazdaságdiplomácia szakirányon szereztem a Külkeren. Miután 2014-ben a Külgazdasági és Külügyminisztérium elkezdte a külgazdaság területét erősíteni, engem arra kértek fel, hogy Indonéziában és most pedig Szingapúrban erősítsem Magyarország külgazdasági kapcsolatait nagykövetként. Egy évvel később Indonéziában egy olyan kétoldalú kapcsolatrendszert vettem át, ami főleg kultúrpolitikára épült, nagyon kevés gazdasági kapcsolatunk volt a szigetországgal. Ehhez képest Indonéziával a kereskedelmi forgalmunk tavaly már 184 millió dollár volt, ami még a pandémia alatt is 22 százalékos bővülést jelentett.Új területként a technológiaexportot sikerült fellendíteni, Indonéziában több magyar startup, IT- és techcég vetette meg a lábát az elmúlt években.
Mondana néhány példát, milyen magyar cégek találták meg a számításaikat Indonéziában?
A legkiemelkedőbb és a legnagyobb magyar technológia exportnak számító projekt 2021 elején jött létre. Ez az elektronikus útdíjrendszer kiépítése, amit egy magyar projektcég nyert el. A pályázat szerint több mint hatezer kilométer hosszúságú úthálózat GNSS-alapú (műholdas helymeghatározáson alapuló), készpénz- és érintésmentes elektronikus útdíjfizetési rendszerének a kialakítását és 10 éves üzemeltetését végezhetik. Csak a rendszer kiépítése több mint 300 millió dollárba került. Az indonéz Telekom-csoport leányvállalata, a Metranet 2018-ban kötött stratégiai együttműködési és befektetési megállapodást a többségi magyar tulajdonban álló Cellum Global Zrt.-vel, a nemzetközi mobiltárca-szolgáltató fintechvállalkozással, amelynek eredményeképpen kisebbségi tulajdonrészt szerzett a magyar vállalatban. De emellett nagyon sok magyar fintechcég fejleszt banki háttérszoftvereket a 18 ezernél is több sziget alkotta országban. Indonézia egy hatalmas gazdaság, nagy potenciállal, viszont nagyon büszkék, szeretnének saját eredményeket elérni, amihez azonban sokszor hiányzik a tudásbázisuk, miközben a tőke és az emberi erőforrás viszont rendelkezésre áll. A magyar technológiai cégek számára az európai piacon nagyon erős a verseny, a megoldásaik ugyanakkor innovatívak, rugalmasak és nagyobb nyitottságot mutatnak az egyedi, közös fejlesztésre, amelyet ezáltal az indonézek is magukénak éreznek. Így mindkét fél számára ideális üzleti együttműködések jöhetnek létre. Korábban, még 2016-ban pedig elindult egy régóta húzódó magyar kötöttsegélyhitel-projekt, amelynek keretében a Fővárosi Vízművek 36 indonéz faluban épített víztisztító létesítményt 34 millió dollár értékben. Egy évvel később, 2017-ben pedig a Magyar Export-Import Bank (Exim) és a kanadai Development Canada (EDC) első ízben társult egy indonéz projekt közös finanszírozására, amelynek égisze alatt nyolc General Electric (GE) mobil erőmű épült Magyarországon az Indonéz Állami Villamos Művek részére.
Mekkora potenciált látnak Magyarországban az indonéz cégek?
Indonéziából egyre több üzletember ékezett Magyarországra, főleg ingatlanbefektetési céllal. Sokan alapítottak céget, de jelentős beruházás egyelőre nem történt. A Magyarországra irányuló indonéz exportban a nyersanyagok és az elektronikai eszközök dominálnak. Az élelmiszerek között pedig főleg a kókusztej, az egzotikus gyümölcsök, a kávé, a kakaó, a szárított gyümölcsök azok, melyek a magyar üzletek polcain is megtalálhatók. Három éve kezdtünk először tárgyalni arról, hogy Magyarországon hozzanak létre egy európai áruelosztó központot, és bízunk benne, hogy ez a közeljövőben meg is tud valósulni.
Tavaly váltott állomáshelyet. Most négy éven át a magyar–szingapúri kereskedelmi kapcsolatokért felel. Mennyire fontos Magyarország számára Szingapúr?
Szingapúr Magyarország első számú kiviteli partnere és befektetője az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) térségben. Egy városállamról beszélünk, amelyikkel az éves kereskedelmi kereskedelmi forgalmunk 900 millió dolláros. Amíg az indonéz piacon szinte egyáltalán nem voltak jelen magyar cégek, Szingapúr már a megérkezésemkor is Magyarország legfontosabb ázsiai külgazdasági partnere volt. A Szingapúrba irányuló magyar export meghaladja a Fülöp-szigetekre, Vietnámba és Thaiföldre összesen kivitt áruk értékét. Szingapúr disztribútor is a térségben, 2021-ben az exportforgalom 289 millió dollár volt, ami egy év alatt 35 százalékkal bővült, ez pedig egy Covid–19-időszakban jelentősnek mondható.
Mit exportál Magyarország a világ harmadik legnagyobb devizaközpontjába?
Technológiát. Már közel 15 magyar cégnek van képviselete Szingapúrban, és a térség legnagyobb magyar közössége is itt alakult ki. Összesen egyébként 350–500 felnőtt magyar él kint, sokan kisgyerekkel. Sok magyar egy-egy multicégnél vezető pozícióban állja meg a helyét, nagyon sok technológiai cég és egy-egy startup is megvetette már a lábát.A magyarok egy másik része pedig Szingapúrt választotta bázisként, mert a térségben aktívak a cégeik és a városállamból irányítják üzleti tevékenységüket. Nagyon nagy sikert ért el például Szingapúrban a Greehill, amely egy budapesti központtal rendelkező IT-cég, s digitális zöldterület-gazdálkodással foglalkozik. De említhetném az ALíZ-t is, amelyik felhőtehcnológiai megoldásokat ajánl, és a H1 Systemst is, amelynek adatközpontjait és biztonságtechnikai megoldásait használják a térségben. De ott van a már egy ázsiai leányvállalatot is létrehozó Multipass is.
Említette, hogy Magyarország számára az egyik legfontosabb befektető Szingapúr. Sikerült esetleg újabb beruházót idecsábítania?
Két nagy szingapúri cég már egy ideje jelen van Magyarországon: az Orion és a Miskolcon főleg járműipari alkatrészek gyártásában érdekelt Patec Csoport. A járműipari beszállító vállalat egyébként nemrég egy 1,7 milliárd forint értékű beruházásbővítését jelentett be Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyén. Utóbbi cég a robotikára is fókuszál, Szingapúrban olyan robotokat gyárt, amelyek többek között repülőtereken védelmi és takarítófunkciót látnak el. A szingapúri befektetők számára fontos, hogy a magyarországi egyetemekkel is együtt tudjanak működni az innovációs munkában. Emellett lehetséges, hogy hamarosan egy újabb szingapúri befektető érkezik Magyarországra, de erről még nem szeretnék többet elárulni. Az új beruházó a stabil politikai, szabályozási környezet és a kedvező geolokáció miatt döntött Magyarország mellett. Számára fontos, hogy komplex kormányzati támogatás mellett sok lehetőséget lát a potenciális üzleti kapcsolatai bővítésére is, amin keresztül fejleszteni tudja majd tevékenységét. A KPMG 2020-ban készült, önvezető járműfejlesztést elemző tanulmánya szerint Magyarországon és Szingapúrban van a legtámogatóbb kormányzati környezet. Tehát bőven van még potenciál a szingapúri–magyar gazdasági kapcsolatokban.
A világjárvány mindenhol éreztette hatását. Szingapúr milyen veszteségeket könyvelt el?
A szingapúri gazdaság 2020-ra 5,8 százalékkal zsugorodott, de ekkor bejelentettek egy szociális és gazdasági mentőcsomagot, ami a teljes 20 százalékát érintette, és ezzel az intézkedéssel a városállam gazdasága 2021-re 7,6-es növekedést ért el. Az újabb válság, az orosz–ukrán háború is érinti Szingapúrt, hiszen nem rendelkezik saját nyersanyaggal. De ők úgy döntöttek, hogy sem a kőolajtermékekre, sem az elektronikai iparhoz kapcsolódó nemesfémekre nem vetnek ki semmilyen szankciót.
Mennyire lát bele a szingapúri oktatásba? Mitől végeznek az ottani diákok a PISA-teszteken rendre első helyen?
Nagyon szervezett az oktatási rendszerük. Az állam ikonikus vezetője Li Kuang-jao volt, aki egy szigorú, szervezett városállamot épített fel, és ez a mai napig meghatározza az ország működését. Az egyetemeket folyamatosan fejlesztik, a leghatékonyabbak az innovációs és fejlesztési politikában, de kiemelkedő nyitottságot mutatnak külföldi tudósok, kutatók bevonására is. Jelenleg is több magyar egyetemi oktató és kutató tevékenykedik Szingapúrban. A szingapúri nemzeti egyetem (NUS) orvostudományi kara pedig most kezdett kidolgozni egy együttműködést a Semmelweis Egyetemmel a nanomedicina, az onkológia és a kardiológiai területén.
Amikor elindult az ázsiai karrierje, akkor egyetlen női nagykövet volt a térségben. Most hogyan áll a nemek aránya?
Jelenleg a délkelet-ázsiai térségben csak női nagykövetek vannak, és egyre nő a nők aránya a diplomáciában, most már összesen 25 magyar női misszióvezetőnk van világszerte.
