Palkovics László a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium (MENL) megalakulása alkalmából a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) rendezett projektnyitó eseményen tartott előadást. Kiemelte, hogy Magyarországon folyamatosan nő a megtermelt megújuló energia aránya, jelentős előrelépés várható a nukleáris energia termelésében, ezzel együtt pedig az alternatív hajtóanyagként, energiahordozóként alkalmazható hidrogén szerepének felértékelődését is több intézkedéssel szolgálják.

20220317 Szeged Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter sajtótájékoztatója a védelmi ipar fejlesztésérőlfotó: Kuklis István Délmagyarország DM KI
Fotó: Kuklis István / Délmagyarország

Mint mondta,

az előttünk álló időszakban több együttes intézkedésre van szükség ahhoz, hogy Magyarország képes legyen megfelelni a jövő energetikai kihívásainak.

Egyrészt szükséges az energiaszuverenitás növelése a fölgáz- és a villamosenergia területén, ki kell elégíteni a növekvő energiakeresletet, de közben

a takarékoskodást is ösztönözni kell, ahogy a klímavédelmi célok teljesülését is szem előtt kell tartani

- hangsúlyozta a miniszter.

Úgy véli, a jövőben egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, az energiatárolási képesség fokozására, az innovativ technológiák - így a hidrogén ökoszisztéma - alkalmazására.

Utóbbi kapcsán kiemelte, hogy ösztönző szabályozási és támogatási környezet megteremtésére van szükség, továbbá

a kormányzat saját eszközeivel is segíteni kívánja a hidrogéntermelés fokozását, a hidrogén alapú közlekedés elterjesztését és a kapcsolódó iparfejlesztéseket.

Mint mondta, a geotermikus energia szerepét is felértékelik az aktuális energiapolitikai kihívások.

Ezen a területen egy 5-8 éves felfutást követően akár 1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltására is lehet számítani.

György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy a kormányzat a felsőoktatás finanszírozását a koronavírus és a háború ellenére is megduplázta, hogy

az elmúlt 650 év legnagyobb egyetemfejlesztése

valósulhasson meg a következő években egy 2700 milliárdos infrastrukturális fejlesztés keretében.

A felsőoktatás fejlesztésére vélekedése szerint a munkahelyek megőrzése, újak teremtése, a gazdaság erősítése, a demográfiai, környezeti fenntarthatóság biztosítása miatt is szükség van.

Miseta Attila, a PTE rektora azt mondta, az egyetemi modellváltás segítségével olyan célkitűzéseket fogalmaztak meg, amelyeket a PTE korábban is szorgalmazott. Ilyen, hogy az egyetemnek egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a város, a megye és a régió gazdaságfejlesztésében. Arról is beszélt, hogy a MENL megalakulása jól illeszkedik ebbe a folyamatba.

Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense (SZTE), a MENL szakmai vezetője azt mondta, az ipar és a mobilitás tekintetében van komoly létjogosultsága a hidrogénenergiának. Hozzátette:

a MENL küldetése, hogy a kutatás-fejlesztés, oktatás és szolgáltatás területén jelentős előrelepések történjenek Magyarországon.

A MENL két fő tématerülettel, a hidrogéntechnológiákra és a szén-dioxid hasznosítására fókuszáló programokkal foglalkozik, ugyanis a globális felmelegedéssel és a fosszilis energiahordozókhoz kötődő ellátásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak felerősödésével egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiaforrások kiaknázására és tárolására.

A konzorciumi partnerek a következő 3,5 évben kiépítik a kislábnyomú energiatechnológiák, így különösen a hidrogén előállítása, szállítása, tárolása és felhasználása, valamint a szén-dioxid hasznosítása tudományos és technológiai, jogi, gazdasági, és iparjogvédelmi bázisát.

A sajtóanyag szerint

a két technológia-csoport egymással párhuzamosan, egymást támogatva jelentős szerephez juthat a hazai ellátásbiztonság erősítésében.