Az unió területén 2035 után nem lehet majd belső égésű motoros autókat forgalomba helyezni a tervek szerint, ez persze nem jelenti azt, hogy egy csapásra eltűnnek a benzines és dízelautók az utakról, csupán az új autók esetében vezethetik be ezt a szabályozást. A részletek még nem tisztázottak, hiszen a hibridek is rendelkeznek belső égésű motorral, illetve a hidrogénautók esetében is merülhetnek fel kérdések. Továbbá a tisztán elektromos autókat is sok kritika éri, például hogy a lokális szennyezésre ugyan megoldást nyújtanak, a globális kibocsátás tekintetében viszont ugyanolyan környezeti hatásaik vannak, mint bármelyik hagyományos hajtásláncú járműnek. Sőt, az ilyen autók előállításának zöldítése is jókora kihívások elé állítja a gyártókat. Az azonban kétségtelen, hogy rohamos térnyerésük a magyar utakon is megfigyelhető, és szükséges a töltőhálózat fejlesztése.
Fotó: Sergii Iaremenko / Science Photo Library via AFP
Csaknem kétezer nyilvános, elektromos autókat töltő berendezés működik Magyarországon az elérhető legfrissebb, 2021 végi adatok szerint, a töltési pontok száma pedig ennek nagyságrendileg a duplája.
A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) a VG kérdésére közölte, a hazai töltőállomások mintegy felét az Elmű Hálózati Kft. tartja fent, a másik részen további öt vállalat, az MVM Émász, az MVM Démász, az EON Észak-dunántúli, az EON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az Opus Titász Zrt. osztozik, hozzávetőleg egyenlő arányban. A fejlődés ezen a területen is folyamatos, a kormány szándéka szerint az ultragyors töltők száma például a következő években várhatóan a jelenleginek a hét-nyolcszorosára nő majd.
Az Európai hálózatfinanszírozási eszköz elnevezésű uniós felhíváson Magyarország 17 projekthez kért támogatást, összesen 110 milliárd forintot, ebből öt terv lett nyertes. Az egyik sikeres projekt célja, hogy az elérhető 30 ultragyors, legalább 150 kilowatt teljesítményű töltő mellett mintegy 70 helyszínen épüljön ki további 220 korszerű töltőpont. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 165 e-töltőállomást telepíthetnek a földi kiszolgáló járművek, a reptéri személyzet és vállalkozások számára. A bővítést a zöld rendszámos autók számának rohamos növekedése is indokolja:
tavaly év eleje óta a mintegy 28 ezerről idén június végére 53 ezer fölé nőtt a zöld rendszámos autók száma, a bővülés 2020 elejéhez képest pedig több mint háromszoros.
A kormány több alkalommal hangsúlyozta már, hogy fontos célja a teljes klímasemlegesség elérése 2050-ig, és e törekvés valóra váltásában fontos szerepet játszik a teljes szén-dioxid-kibocsátás ötödéért felelős közlekedés zöldítése – igaz, a közúti lakossági közlekedés ennek csak töredéke. Ezzel indokolja azt is, hogy az elektromos hajtású járművek vásárlását az elmúlt években összesen mintegy 20 milliárd forinttal támogatta. A tárca kiemelte, az elektromos meghajtású járművek hazai elterjedésének biztosításához, a fenntarthatósági és dekarbonizációs célkitűzések megvalósításához kiemelt jelentőségű a megfelelő töltő-infrastruktúra kialakítása, ennek érdekében a kormány jogi eszközökkel is ösztönzi a bővítést. Az európai uniós szabályozást is megelőzve tette kötelezővé töltők telepítését a boltok, parkolóházak, irodák és új építésű társasházak számára is.
