A kormány által a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetésének nevezett 2023-as büdzsé
4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számol.
Az újonnan létrejövő,
- az energiaágazat befizetéseiből,
- a bányajáradékból,
- a légitársasági hozzájárulásból,
- valamint a távközlési adóból finanszírozott
rezsivédelmi alapban 670 milliárd forint áll majd rendelkezésre, míg a honvédelmi pénzügyi alapba 842 milliárdot különítenek el.
Jelentős értékben fejlesztenék mind a szárazföldi, mind a légierőt, valamint a katonai infrastruktúrát.
Az ellenzéki frakciók szerint bizonytalanság, megszorítások, adóemelések jellemzik a büdzsét, amely nem a jövőt építi. A Költségvetési Tanács viszont úgy véli, a várt növekedés megvalósulhat, ha a járvány nem tér vissza, az ukrajnai háborús konfliktus hatásai a tervezéskor megismert sávban maradnak, és a külkereskedelmi mérleg további romlása is elkerülhető lesz.
Miután az Országgyűlés összes bizottsága megtárgyalta az előterjesztés vonatkozó mellékleteit, a költségvetési bizottság benyújtotta összegző módosító javaslatát, amelyről kedden dönthetnek a képviselők. Az indítvány a deficit mértékén nem változtatna, mivel mind a bevételi, mind a kiadási oldal főösszegét 97 milliárd forinttal emelné meg. Az előbbi 31 073 milliárd, az utóbbi 33 425 milliárd forintra rúgna. A módosítás ugyanakkor – a hiánycél tartása érdekében – tovább csökkentené az állami működési kiadásokat, előírná például, hogy a kabinet irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek 35 milliárd forintot kötelesek befizetni a büdzsébe.
Jelentős, 4,6 milliárd forintnyi forrástól eshetnek el a bíróságok, miután átütemezik egyes informatikai-beruházási fejlesztéseiket, és felülvizsgálják a működési igényeiket. A helyi önkormányzatok ugyanakkor hétmilliárdos többlethez juthatnak köznevelési, szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladataik támogatására. Ugyanígy a Miniszterelnöki Kabinetirodához rendelt polgári titkosszolgálatok tervezett büdzséje jelentősen megemelkedhet, csakúgy, mint a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos kiadások, amelyekre a korábban tervezett 12 milliárd helyett 38,5 milliárd forintot szánnának.
Nem érinti a kormány által tervezett beruházás-visszafogás a Citadella megújítását és a budai várnegyed rekonstrukcióját célul tűző Nemzeti Hauszmann program második ütemét sem, ezekre ugyanis további pénzeket szán a szakbizottság módosító javaslata.
A 216 oldalas – az összegző módosítóval egybeszerkesztett – egységes költségvetési törvényjavaslat zárószavazását a VG információi szerint július 19-re tervezik. A pontos dátum a házbizottság csütörtöki ülésén dőlhet el.
