Az EUROGATE Rail Hungary Hamburg, Duisburg, München, Bécs, Budapest és Arad, valamint a fényeslitkei EWG terminál között kínál közvetlen kapcsolatot vasúti áruszállításra, ezen felül az ERH ügyfelei igénybe vehetik az EWG átrakodási és tárolási szolgáltatásait. A megállapodás a vasúti logisztikai együttműködés mellett technológiai tudástranszferre is kiterjed. A legmodernebb technológiával épült EWG beruházója megosztja működési tapasztalatai az EUROGATE-tel az 5G-magánhálózatról, a távoli daru működtetésről, a virtuális szimulációról és más modern logisztikai fejlesztésekről – áll az EWG közleményében.
A fényeslitkei East-West Gate terminálon már végső fázisban van a hatósági engedélyezést megelőzően a technológiai berendezések próbaüzeme. A terminálon minden a terveknek megfelelően működik: 5G-kapcsolaton keresztül, távolról, egy ultramodern operátori teremből irányítják az óriás darukat, valamint a vasúti és közúti beléptetőkapukat. A 3D-s digitális ikerterminál valós időben nyomon követi a terminálon zajló folyamatokat, és jelez, ha rendellenességet tapasztal.
A terminál várhatóan júniusban nyílik meg a szükséges vasúthatósági engedélyezést követően.
Az együttműködési megállapodást Christopher Beplat, az ERH anyavállalata, az EUROGATE Intermodal GmbH ügyvezető igazgatója és Tálosi János írta alá. Az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. vezérigazgatója már tavaly november úgy nyilatkozott a Figyelőnek, hogy
a tengeri szállítmányozás folyamatos drágulása miatt egyre inkább felértékelődik a 25-30 napos időmegtakarítást jelentő vasúti szállítás.
Ez az előny a Fekete-tengert érintő szállítmányozási útvonalak vonatkozásában jelentősen tovább nőtt, hiszen, ezek az útvonalak gyakorlatilag ellehetetlenültek, reális – bár ahhoz képest még mindig szűkös keresztmetszetű – alternatívaként a vasúti szállítmányozás jelentkezik.
Mivel az ukrán és az európai vasúti nyomtáv eltér egymástól, a vasúti szállítmányozás csak átrakókon keresztül megoldható. Jelenleg két jelentősebb kapacitású létesítmény működik a kelti határokon: a fehérorosz breszti, és a lengyel malaszewiczei. Az átrakható mennyiséget érdemben növelheti a fényeslitkei terminál belépése, bár felméréseik szerint a piacnak évi hárommillió TEU – egy TEU egy húszlábas konténernek felel meg – áru átrakására van igénye, a három terminál kapacitása pedig az EWG indulását követően sem haladja majd meg az évi egymillió TEU-t addig, amíg a fényeslitkei terminált a magyar vasúti pálya kapacitása miatt nem lehet csúcsra járatni.
Szűk keresztmetszetek
A magyar vasúti kapacitások szűkös voltát a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) is kifogásolja. Figyelőhöz eljuttatott közleményében az MLSZKSZ kifejti: a magyar vasút kulcsszerepet játszhat az ukrán termékek világpiacra juttatásában, valamint az Ukrajnába irányuló humanitárius és gazdasági szállításokban, ami Magyarország és a logisztikai ágazat számára évi sok milliárd forintos bevételt jelentene a következő években.
Álláspontjuk szerint akár évi ötmillió tonna gabona és egyéb, nagy mennyiségű áru is áthaladhatna Magyarországon. Ehhez a határ mentén – Záhonyban és Fényeslitkén – már most jelentős átrakási kapacitás áll rendelkezésre, amit azonban a vasúti pálya állapota miatt jelenleg nagyon korlátozottan lehet kihasználni. Éppen ezért hazai és EU-forrásokat mozgósítva sürgősen fejleszteni kell a határ menti vasúti infrastruktúrát, és meg kell nyitni a Záhony–Csap határátkelőt a teherforgalom előtt.
A vasúti szállítási kapacitások bővítésére szólított fel az Európai Bizottság is, ám a gabonaszállításra alkalmas vasúti teherkocsik számának bővítése azonban nem egyszerű feladat, bár az ebben érintett Rail Cargo Hungária, illetve anyavállalata, a Rail Cargo Group komoly erőfeszítéseket tesz a kapacitások bővítése érdekében.
A novekedes.hu közlése szerint áprilisban megháromszorozódott az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonamennyiség, a Rail Cargo Logistic – Hungária május közepéig 41 ezer tonnát továbbított, június végéig pedig mintegy 85 ezer tonna igényt jeleztek a potenciális megrendelők, miközben az Ukrajnában rekedt gabona mennyisége eléri a 20 millió tonnát.
Kovács Imre vezérigazgató portál által idézett szavai szerint a megnövekedett igényt más országokból bérelt vasúti kocsikkal igyekeznek kielégíteni. Álláspontja szerint új kocsik gyártása jelen helyzetben nem jó ötlet, mert azok előállítása minimum 1-1,5 évet vesz igénybe, és bizonytalan, hogy a most felgyülemlett áru elszállításánál szükség lesz-e rájuk.
A magyar kormányon nem múlik
Emlékezetes, Havasi Bertalan június utolsó dekádjában közölte az MTI-vel, Orbán Viktor miniszterelnök a Volodimir Zelenszkij által kezdeményezett telefonos tárgyalás során amellett, hogy Ukrajna támogatásáról biztosította az ukrán elnököt országa uniós tagjelölti státuszának megadását illetően, azt is közölte, hogy Magyarország készen áll a további energiaügyi együttműködésre, illetve az ukrán gabona vasúti fuvarozására is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig a külügyminiszterek luxemburgi találkozóján ajánlotta fel, hogy Magyarország a területén keresztül exportálja Ukrajna a gabonáját. A vg.hu június 20-i beszámolója szerint Szijjártó Péter szerint ameddig nem születik meg a béke a harcban álló felek között, addig is biztosítani kell, hogy a világ legjelentősebbnek számító élelmiszer exportőrei a világpiacra vihessék az árujukat:
Felajánlottuk, hogy átengedjük Magyarország területén a terményeket, továbbá megkönnyítjük a világ különböző részeire tartó élelmiszer-szállítmányok áthaladását Ukrajnából, elsősorban Észak-Afrikába vagy a Közel-Keletre. Magyarországról gyors a vasúti hozzáférés a délkelet-európai kikötőkhöz. Magyarország az ukrán gabona szállítására is felajánlott szállítási kapacitásokat.
Szijjártó Péter a Reuters szerint hozzáfűzte, a keleti határon két logisztikai csomópontot is telepíthetnének a zsúfoltság enyhítésére.
Mindenki a megoldást keresi
Törökország a fekete-tengeri kikötők aknátlanításával, az USA a lengyel–ukrán határon átnyúló silók építésével, Oroszország a fehérorosz logisztikai képességek kiaknázásával, Magyarország pedig a fényeslitkei vasúti átrakó rendszerbe állításával gyorsítaná az Ukrajnában rekedt több tízmillió tonna gabona kiszállítását. (Az agrofórum.hu török elnökségi forrásokra hivatkozva június 22-én azt közölte, Ankara katonai küldöttsége Oroszországba utazik, hogy megvitassák egy lehetséges biztonságos tengeri folyosó kialakítását a Fekete-tengeren az ukrán gabonaexport számára.)
Hiányzik az ukrán gabona a világpiacról
Ukrajna általában a világ legnagyobb gabona- és olajosmag-termesztője, de exportja jelentősen visszaesett Oroszország február 24-i inváziója óta. Az ukrán fekete-tengeri kikötők orosz blokádja miatt Kijev közúton, folyami úton és vasúton próbál exportálni. A kijevi mezőgazdasági minisztérium adatai szerint az ukrán gabonaexport 55,5 százalékkal csökkent 2021 azonos időszakához képest június első 20 napjában. Az adatok szerint a mennyiség 689 000 tonna kukoricát, 63 000 tonna búzát és 21 000 tonna árpát tartalmazott.
Az ukrán gabona hiánya számos országot érint meglehetősen kedvezőtlenül. A Geonomus Gazdaságkutató Alapítvány adatai szerint a kelet-európai gabonák Törökország 80, Fehéroroszországnak pedig 72 százalékos a kitettsége, míg Kazahsztánban 99, Egyiptomban pedig 54 százalék ez az arány. Libanon helyzete kifejezetten rossz, itt ugyanis amellett, hogy jelentős az ukrán gabonatermékek aránya, a két évvel ezelőtti beiruti robbanásban megsemmisültek a gabonaraktárak.
Emellett Líbia, Jemen, Banglades, Indonézia, Pakisztán, Algéria, Nigéria, Szudán és Madagaszkár is gabonafogyasztásának nagy részét ukrán és orosz importból fedezi. Ezen szubszaharai, közel-keleti és ázsiai országokban már most magas az éhezők aránya, a konfliktus pedig tovább csökkenti az élelmiszer-biztonságot. (E meglehetősen borús képet némiképp árnyalja, hogy Oroszországban Vlagyimir Putyin elnök májusi közlése szerint rekordtermés várható, az összgabona mennyisége eléri a 130 millió, a búzáé pedig a 86 millió tonnát, miközben az ország ellátottsági mutatója 150 százalék körül alakul.)
Az aratás megindulása némi csökkenés hozott a határidős gabonatőzsdéken, ám a számos tényező mutat abba az irányba, hogy az árak tartósan magasak maradnak. A tavalyi év hasonló időszakához képest mintegy százszázalékos áremelkedés soktényezős – az energiaárak emelkedése, a tengeri szállítás drágulása mellett komoly súllyal esik latba az ukrán kikötők elaknásítása miatt beragadt több tízmillió tonna áru kiesése is.
Június 22-én Európában a malmi búza 372,5 euróba, a kukorica 326 euróba, a repce 719,75 euróba, a takarmánybúza pedig 277,85 angol fontba került tonnánként a következő határidőre. (Magyarországon a promt árak is jól mutatják a drámai helyzetet, míg tavaly 62 ezer forintot kértek egy tonna búzáért, addig ez az ár idén júniusban meghaladta a 125 ezer forintot. Mindez a Hajdú Gabona Zrt. Vezérigazgatója, Lakatos Zoltán szerint 30 százalékos lisztáremelést tesz szükségessé a malmoknál.)
