Az erős évkezdet után tavasszal fordult a kocka a lakáspiacon, tovább erősödött a vevők alkupozíciója – derült ki az OTP Ingatlanpont legfrissebb értékesítési adataiból.
Az alkulehetőségek bővülése – ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője rámutatott – pontosan tükrözi a piac alakulását. Télen inkább az eladók érezhették nyeregben magukat, őket erősíthették az elérhető támogatások, az alacsonyabb kamatszint, az összességében élénk kereslet. Tavasszal viszont az orosz–ukrán konfliktus kirobbanásával, a nekilódult inflációval, majd a rezsiteher növekedésével a vevők piaci pozíciója erősödött.
A június–augusztus közötti időszakban
a használt ingatlanoknál országosan és átlagosan 5,8 százalék volt az alku mértéke, azaz a szerződéses vételár és az utoljára meghirdetett ellenérték közötti különbség.
Ez a tavaszi hónapokhoz képest 0,7, míg a 2021. december–2022. februári időszakban regisztrálthoz képest 1,7 százalékponttal magasabb.
A panellakások hirdetéseit árazzák a legpontosabban, átlagosan ezeknél számíthatnak a legalacsonyabb engedményre a vevők, 20 százaléknál nagyobb diszkontot sehol sem sikerült elérniük. Valkó Dávid szerint ezen a nyáron két tényező is erősítette a panelek árának stabilitását: a hagyományosan nagyon jó összehasonlíthatóságuk, hiszen elég a hirdetési oldalakon megnézni az ugyanarról a lakótelepről származó ajánlatokat, és máris belőhető a piacképes ár.
Ehhez jött a rezsiköltségek emelkedése, amiről nyáron úgy lehetett tudni, hogy elkerüli a távfűtött ingatlanokat.
Alkulehetőség szempontjából a másik pólust rendszerint a családi házak képviselik. „Szinte mindegyik más, nincs a konkrét házra is alkalmazható, kialakult piaci ár” – emlékeztet a szakértő, emiatt ezeknél eleve nagyobb az alku esélye. Ráadásul itt is tényezővé válhatott a rezsinövekedés, mivel annak várható terhe sokkal nehezebben kalkulálható a korban, technológiában igencsak különböző, méretben viszont jellemzően nagyobb épületeknél.
Így míg az idén nyáron a paneleknél átlagosan 3,2, a családi házaknál 6,8 százalék volt lealkudható a hirdetési összegből.
A megyei jogú városokban tavasszal átlagosan 3,5 százalékot kényszerültek engedni az eladók, nyáron viszont már 5,2-et. Azaz a vevők alkuval elérhető nyeresége negyedév alatt mintegy másfélszeresére nőtt.
A fővárosi ingatlanok árazása a legpontosabb, illetve vélhetően a kereslet is itt a legerősebb, azaz ezen a területen van a legkisebb tere az alkunak: átlagosan mindössze 3,1 százalék. A megyei jogú városokban jóval többet lehet fogni egy adásvételen, 4,9 százalékot. A kisvárosok és a községek ennél is nagyobb jutalmat kínálnak az ügyes vevőknek, itt ugyanis az átlagos alkunyereség 6,4, illetve 7 százalék.
A nyár legnagyobb engedményei jellemzően a felújítandó községi házakhoz kötődnek. Van közöttük olyan, amely az utolsó meghirdetett ár mindössze a feléért kelt el, bár ezzel a százalékosan rekordnak számító alkuval is csupán egymillió forintot takaríthatott meg a nógrádi vevő. Általában is igaz – tekintsünk az ország bármely tájára –, hogy a legnagyobb arányú végső árengedménnyel megszerezhető ingatlanok között csak elvétve van 10 milliónál drágább.
