A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott első becslése szerint júliusban az ipari termelés volumene 4,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 6,6 százalékkal nőtt a termelés. Az előző hónaphoz mérve 1,1 százalékkal nőtt.

FINO Food Kft. ÜzemeÉlelmiszermérnök képzés indul a MATE Kaposvári Campusán
Fotó: Muzslay Péter/ Somogyi Hírlap

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének kommentárja szerint a várakozásokat meghaladva nőtt az ipari termelés júliusban. Mint emlékeztetett rá, az ipari termelés 2020 októberéig teljesen kilábalt a járvány okozta válságból, az idei év elején határozott lendületet vett, júliusban pedig új történelmi csúcsra ért.

A következő hónapokban a tavalyi harmadik negyedévi gyenge bázis, valamint az idén enyhülő chiphiány miatt nagyobb mértékben nőhet az ipari termelés, azonban az orosz–ukrán háború és a beszállítói láncok szakadozása szintén jelentős kockázatot hordoz, és az elszálló energiaárak több ágazatot is a termelés visszafogására kényszeríthetnek. Ugyanakkor továbbra is élénkítheti az ipart a nagyon magas rendelésállomány és az új kapacitások várható üzembe helyezése – vélekedett Suppan Gergely.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy 

a némileg kiábrándító kiskereskedelmi adat fényében a júliusi ipari teljesítmény jobb képet fest a magyar gazdaság állapotáról. 

Az áprilisi mélypont után továbbra is emelkedő trendben van az ipari kibocsátás, a vállalatok egyre jobban tudják kezelni az ellátási láncokból adódó problémákat. A nagy kérdés ugyanakkor az lesz, hogy az egyre drasztikusabban emelkedő energiaköltségek milyen mértékben befolyásolják majd a vállalatok termelési lehetőségeit – vetette fel.

A jövőre nézve viszont rendkívül nagy bizonytalanságra figyelmeztetett Virovácz Péter. Úgy látja, érdemes komoly fenntartásokkal kezelni, hogy a beszerzésimenedzser-index trendszerű ipari növekedésre utal, mert az optimizmust két tényező hajtja felfelé. Az egyik a magas rendelésállomány, ami mit sem ér majd akkor, ha újabb ellátási nehézségek jönnek, vagy az energiaválság racionalizálásra készteti a termelőket. A másik tényező pedig az, hogy 

a vállalatok eddig képesek voltak az inputárak emelkedését áthárítani, ám kérdés, hogy mikor tűnik el a vásárlóerő a piacról.

Összességében tehát bár a júliusi ipari adatok kedvező képet festenek, a következő hónapok vélhetően már lassulást hoznak és a magyar gazdaság összteljesítménye csökkenhet negyedéves összevetésben – összegezte Virovácz Péter.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint is összességében kedvezően alakult és a várakozásoknál gyorsabban nőtt az ipari termelés júliusban, ami azért is kedvező, mert közben az ország legfontosabb külkereskedelmi partnerénél, Németországban csökkent az ipari termelés.

A növekedésben nagy szerepe lehet a magas beruházási rátának, hiszen a korábbi beruházásokból előbb-utóbb termelés lesz. Regős Gábor figyelmeztet arra is, hogy a júliusi adatot mindig óvatosan kell kezelni, hiszen a nyári leállások időzítése az egyes években eltérő lehet. Az ipari teljesítmény javulása szerinte azért is különösen fontos, mert az export bővülése szükséges ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege, amely az elmúlt időszakban az energiaárak elszabadulása miatt jelentős deficitet halmozott fel, némileg javuljon.

Ugyanakkor a következő hónapokat jelentős bizonytalanság övezi, így nemcsak a havi, hanem az éves növekedés mértéke is tág határok között mozoghat. A beruházások, illetve a chiphiány okozta alacsony bázis felfelé húzzák a termelést, míg az ellátási láncok szakadozása, a kedvezőtlenebbé váló világgazdasági klíma és az elszabaduló energiaárak rontják az ágazat várható teljesítményét - írta Regős Gábor.