A magyar az egyik olyan nemzet, amely leginkább vágyik a hosszabb, akár 96 évig tartó életre, ám az ezzel járó anyagi és más kihívásokra egyelőre nem vagyunk felkészülve – derül ki az NN Biztosító nemzetközi kutatásából. Mindez nem véletlen, hiszen az aktív generációknak az átlagéletkor növekedésének köszönhetően olyan kihívásokkal kell megküzdeniük, amelyekkel elődeiknek nem kellett.

Couple,Older,Model,Standing,On,Money,Coins,Saving,For,Concept
Fotó: Shutterstock

A kutatás készítői azt is megkérdezték a résztvevőktől, hány éves kortól gondolnak valakit idősnek. 

Magyarországon ez a határ 65,4 év, ami a harmadik legalacsonyabb a vizsgált országok között, 

ám azt is látni kell, hogy szinte egybeesik a nyugdíjkorhatárral. Erre a kérdésre a legmagasabb életkort a lengyelek határozták meg, 73 év körüli válasszal. A másik végletnek számító Spanyolországban 62 évre tették az időskor küszöbét.

Tovább élhetnek azok, akik teát isznak

Egy kutatásban csaknem félmillió brit felnőtt teázási szokásait vizsgálták, és a résztvevők életét 14 évig követték.

A magyarok a legambiciózusabbak közé tartoznak a nemzetközi mezőnyben az élethossz terén. A többség 96 évig szeretne élni.  Természetesen a valós várható élettartam Magyarországon ennél jóval alacsonyabb, 78 év. Az elmúlt 50 évben a születéskor várható élettartam majdnem 8 évvel nőtt. Arra a kérdésre, hogy a válaszadók valójában milyen hosszú életre számítanak, akkor az átlag 83 évre jött ki. 

Ez azonban azt is jelenti, hogy újfajta élettervezésre és életstratégiára van szükségünk, amire nem vagyunk felkészülve 

– derül ki az NN Biztosító Longevity című, a hosszabb várható élettartamra való felkészültségünket vizsgáló kutatásából.

Ami tehát a hosszabb életet illeti, az egyre többek számára elérhető. 1969 és 2019 között a fejlett világban átlagosan 10 évvel nőtt a várható élettartam. Ettől azonban még nem feltétlenül érzik magukat boldogabbnak az emberek. A legkevésbé épp a legtovább élő japánokra jellemző a boldogság, de a törökökkel együtt a magyarok is ott vannak a lista végén. Az életükkel a legkevésbé elégedettek a megtakarítással nem rendelkezők, a rossz anyagi helyzetűek és az egészségügyi problémákkal küzdők.

Rear,View,Of,Senior,Man,Sitting,On,Armchair,And,Looking
Fotó: Shutterstock

A kutatásban megkérdezett magyarok 59 százaléka számít hosszabb életre, de csupán 41 százalék érzi úgy, hogy erre fel is van készülve. 

39 százalék azt is kifejezetten tudja, hogy időskori anyagi biztonsága ingatag lábakon áll,

és 62 százalék számol azzal, hogy az évek előrehaladtával a megtakarítási képessége csökkenni fog.

Korábban az életünk három jól elkülöníthető szakaszra volt osztható. Kezdődött a gyerekkorral és a tanulással, majd a felnőttkor aktív, jellemzően munkával töltött éveivel folytatódott, végül pedig egy viszonylag rövid nyugdíjaskorral zárult. A mai aktív korosztályok élete jóval több szakaszból áll, a nyugdíjas időszak hossza pedig jócskán megnő. Az aktív időszakot is tanulási periódusok tarkítják, és a sem jelent feltétlenül végleges szakítást a munkával. Közben pedig egyre fontosabbá válik az életközépi vagy akár a többszöri újratervezés, a célok és a megváltozott lehetőségek összehangolása. Mindez az élettervezésben is több komplex feladatot jelent.

A kutatásban szereplők 45 százaléka utánaszámolt, mennyit kellene félretennie a nyugdíjas évekre ahhoz, hogy az anyagi biztonság a várható hosszabb élet alatt mindvégig kitartson. 

Mivel az új generációk teljesen új kihívásokkal szembesülnek, sokkal fontosabbá válik a tudatos pénzügyi tervezéssel és az öngondoskodással kapcsolatos szakértelem. Amikor a tapasztalatra nem lehet támaszkodni, akkor a professzionális háttér ad igazi biztonságot 

– nyilatkozta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Mindössze egy hónapig bírná fizetés nélkül a magyarok jelentős része

A K&H felmérése szerint a a 30–59 éveseknek átlagosan hét hónapra elegendő tartalékuk van. Hiába nőttek a fizetések, nem emelkedett a fizetés nélkül áthidalható időszak.

A szakember beszélt arról is, hogy a legfontosabb az önmagunkba történő Az embereknek elsőként be kell fektetniük saját egészségükbe, mivel nem egyszerűen hosszú életre, hanem egészséges életévekre vágynak. Be kell fektetniük a tudásba és a szellemi rugalmasság megőrzésébe is, hogy képesek legyenek az akár többszöri szakmaváltásra is. Pénzügyi stabilitásuk megőrzése érdekében pedig különösen fontos a hosszú távra történő öngondoskodás megkezdése már a jelenben, legyen az nyugdíj-előtakarékosság vagy épp valamilyen megtakarítási célú életbiztosítás.