Kiadási oldali korrekciókra van szükség a költségvetésben, az adómennyiség növelése nem megoldás – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Közgazdász-vándorgyűlésen, Szegeden. Az Állami Számvevőszék korábbi elnöke hangsúlyozta, hogy csak a saját álláspontját mondhatja el, mivel a KT jövő héten tartja ülését, ahol értékeli a harmadik negyedéves államháztartási folyamatokat.

Kovács Árpád szerint döntően külső okok miatt borult fel a büdzsé kiadási oldala, a kormány azonban megkezdte a korrekciót. Ennek keretében döntött az Építési és Beruházási Minisztérium 2000 milliárdos zárolásról a beruházásoknál.

Szerinte a beruházási tevékenység továbbra sem áll le Magyarországon.

A KT elnöke úgy látja, a kormány magára annyit költ, amennyit előteremt, ebben a tekintetben a költségvetés nullszaldós. Nagyon nagy eredménynek nevezte a gazdaság kifehéredését, ez szerinte egy páratlan folyamat, az elmúlt tíz évben ezermilliárdos talált pénz, ami a magyar államháztartásba befolyt. 

Kovács Árpád az egészségügyi kiadásokról elmondta, elmaradt a kiadásnövelés, emiatt GDP-arányosan lemaradt a szektor, ezt a jövőben pótolni kell. Szerinte nem a kórházak vagy az orvosok száma kevés, hanem bizonyos területeken vannak hiányok. Belső strukturális változásokra van szükség az egészségügyben – hangsúlyozta. 

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság-archív

Fokozatosan meg fogjuk kapni az uniós forrásokat

– mondta a KT elnöke. Szerinte idén még 200 milliárd forintra számíthatunk az uniótól.

A cserearányok romlásának legnagyobb vesztesei vagyunk Kovács Árpád szerint. Ami azért probléma, mert ezt meg kell finanszírozni, bár hozzátette, hogy az államadósság egész jól kezelhető.

Az inflációról azt mondta, várhatóan a negyedik negyedévben éri el a tetőpontját, 20 százalék körül. Jelezte, hogy az energiaárak emelkedése nagyban növeli a költségvetés kiadásait, de ezzel együtt az a meggyőződése, hogy a romló körülmények között is képes lesz hazánk gazdasága a fenntartható működésre. Idén 3-5 százalék körül lehet a növekedés, és ha valóban marad a mostani a forgatókönyv, akkor jövőre 2-3 százalékos növekedés is elérhető.

Szerinte a legfontosabb társadalmi programok, mint a rezsicsökkentés és a jóléti kiadások, továbbra is tarthatók lesznek. 

Kovács Árpád szerint az idei hiánycél nem teljesíthető, ennek azonban most nincs jelentősége.

Minden azon múlik, hogy a következő hónapokban hogy teljesít a magyar gazdaság, mindenesetre úgy látja, alapvetően egy működőképes gazdaság képe rajzolódik ki.

Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint az első fél év az államháztartás szempontjából nagyon jól alakult, az ESA-hiány a GDP 3,4 százaléka volt, ám a második fél évben az energiaárak növekedése miatt nagyot nőttek a kiadások. 

A szakember szerint 1600 milliárd forinttal növelte meg a büdzsé kiadási oldalát az energiaárak felrobbanása.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára kulcsfontosságúnak nevezte a költségvetés számára az EU-val a megállapodás megkötését, ugyanis a mostani kamatkörnyezetben nem mindegy, hogy uniós forrásból vagy hitelből finanszírozzák a beruházásokat. Nagyon reméli, hogy minél gyorsabban megérkeznek ezek a források. A folyó fizetési mérlegre is figyelni kell, amellett, hogy nem szeretnék a növekedést sem megölni. Az állami beruházások visszafogása az infláció leküzdését is segíti az államtitkár szerint. 

Ma mindenki pesszimistább, mint fél évvel ezelőtt

– mondta Banai Péter Benő, aki szerint a gazdaságpolitikai válaszok is nagyon mások lesznek, mint a Covid idején, amikor lehetett hitelből élénkíteni.

Nem a költségvetés hiányával van a gond, hanem a külső egyensúllyal – ezt Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője mondta, aki szerint a folyamat nem most kezdődött, ugyanis volt egy beruházásvezérelt gazdaságpolitika, ami rontotta a külső egyensúlyt. Szerinte ennek a megoldása a kormányzat legfontosabb feladata.

Lesz itt munka a gazdaságpolitika számára 

– fogalmazott a szakértő. Szerinte a kihívás a 2023-as év lesz, de ezt az évet is teljesíteni kell. „Amikor megérkezik a recesszió Magyarországra, ne az legyen a reakció a kormány részéről, hogy egyből támogatja a gazdaságot, azzal ugyanis a jövő évi tartalékokat élné fel” – figyelmeztetett Virovácz Péter.

Ez az infláció nem javítja a költségvetés egyenlegét 

– cáfolta Banai Péter Benő azokat az állításokat, amelyek szerint jól jár a büdzsé az inflációval, sőt szerinte hosszabb távon rosszul jár a költségvetés az emelkedő kamatok miatt. Az államtiktár szerint nem kérdés, hogy a kormány csökkenti a hiányt és az államadósságot, de eközben meg kell találni azokat a forrásokat, amelyekkel a cégeket lehet támogatni, hogy ne veszítsék el a versenyképességüket.