Jelentős a szórás a közétkeztetési díjemelések mértékében, és abban is, hogy az egyes önkormányzatok milyen mértékű költségnövekedést vállaltak át a szülőktől. Mint arról a VG még az előző tanévben elsőként hírt adott, már tavasszal is indokoltnak látszott az átlagosan 20-30 százalékos áremelés.
További áremelést indokolna már önmagában a közétkeztetők részéről a KSH által legutóbb kimutatott, 27 százalékos élelmiszer-infláció is, ami ugyanúgy csak múltbeli adat, mint az eddig bekövetkezett soha nem látott mértékű áram- és gázáremelkedés.
Aggasztónak leginkább az tűnik, hogy az egész évre tervezett árrés máris eltűnt, és az óriási energiafogyasztású konyhagépeket még csak most kezdték teljes fordulatszámon üzemeltetni a kisebb forgalmú nyári szünet után
– jellemezte a helyzetet a VG-nek Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) közösségi étkeztetési szekciójának vezetője. Mint mondta, az első teljes havi gáz- és áramszámlákkal csak októberben szembesülnek majd a cégek.
Drágult az iskolai étkeztetés, de így is a menza a legolcsóbbA korábban emlegetetthez képest kisebb mértékben nőtt az iskolai, óvodai menza díja, a közétkeztetés ugyanakkor nehezen viseli a globális árrobbanást. |
A piaci szakember, akit a múlt heti iskolakezdés apropóján kérdeztük meg újból, a szektorból érkezett visszajelzések alapján úgy érzékeli, hogy hatalmas szórással, de a legtöbb helyen csak 20-21 százalékos, olykor csak két lépcsőben történő áremelést tudtak érvényesíteni a szerződéseikben a közétkeztető cégek. Ennyi viszont egészen biztosan nem lesz elég ebben a tanévben, ezt mindenki tudja, vagy legalábbis sejti.
A menzai étkeztetés drágulása nem ágazati probléma, hanem makrogazdasági gyökerű, és a teljes gazdaságot érinti. A VIMOSZ szekcióvezetője szerint még hátrálniuk sincs hova, spórolni nem tudnak.
A spórolást csak beruházással lehetne megvalósítani, de amikor ilyen szoros árképzéssel dolgozik a szakma évek óta, kétséges, hogy tartalékképzésre jutott-e bárkinek is.
Az immár 8-11-szeresére ugró gázárak miatt most épp az összes gázos készüléket elektromos készülékre lenne fontos cserélni, ami egyfajta kármentés lehetne, hiszen az áram „csak” 3-5-szörösére drágult, viszont rövid távon nemcsak finanszírozhatatlan, de kivitelezhetetlen is. Nagyon sok konyhán ugyanis nincs elég áram a főkapcsolóban, a jelentős pluszterhelés miatt komoly hálózatfejlesztésre lenne szükség. Ennek átfutási ideje akár egy év, de az új készülékek szállítása is több hónapos határidővel történhet.
Mindezek mellett végképp nem lehet tudni, hogy mi lesz a téli hónapokban az iskolákban, amelyek többségében gázzal fűtenek.
Amit viszont már most lehet tudni, azok a folyamatos alapanyag-áremelések, a beszállítók által sokszor csak két-három nappal előre jelzett új árak, aminek egyre súlyosabb hatását csak a dinamikus árazással lehetne – legalább részben – kivédeni.
A menzai étkeztetés minden szereplője, a bölcsődék, óvodák és iskolák, valamint az önkormányzatok és a közétkeztető cégek ugyanabban a cipőben járnak, mindenki a több forrásból táplálkozó költségnövekedést igyekszik kigazdálkodni, de már nincs miből. Ráadásul a szolgáltatóknak úgy kellene árat megadni, hogy a kalkulációhoz szükséges legfontosabb költségek jövőbeli szintjét lehetetlen megbecsülni.
Az elmúlt tíz évben megreformált iskolai étkeztetésben elért értékekből, a minőségből alább adni senki sem akar, jelentős eredménynek tartják a piaci szereplők, hogy egyre több helyen sikerült múlt időbe tenni a menzák rossz hírét, és megtartani, vagy esetenként növelni a helyben étkező gyerekek számát. Egyre több szülő és diák látja be, hogy nem olcsóbb és nem is jobb máshol ebédelni, az iskolák környéki fapados kifőzdékben is legalább a duplájába kerül az intézményinél nem feltétlenül megfelelőbb összetételű étel.
A menzai beszállítók számára nemcsak a költségszint, hanem az adagszám megtartása is a működőképesség fontos eleme – szögezte le a szakmai szervezet illetékese.
Már a télen elolvadt az idei áremelés hatásaA szükségessé vált menzai árváltozásokkal már nyár elején foglalkozott a VG. Mint arról beszámoltunk, jellemzően 6-12 százalékos áremelésekkel indult az év a közétkeztetési piacon, ahol ezzel szemben már a múlt év végén 17 százalékos költségnövekedést érzékeltek a szereplők egy szakmai felmérés szerint. Senki számára nem volt tehát kérdés, hogy ősztől jelentős drágulás jön, mert egy iskolai ebédet lehetetlenné vált a korábban megszokott árszinten kihozni. |
