Folytatódhatott szeptemberben a fogyasztói árak már-már megállíthatatlannak tűnő emelkedése, ezúttal döntően a rezsicsökkentés átalakítása adhatott lendületet a drágulásnak, újabb súlyos százalékpontokkal növelve meg a havi és az éves indexet.
A VG elemzői konszenzusa szerint az ősz első hónapjában az az előző év azonos időszakához képest 19,9 százalékos lehetett, amire utoljára 1996 decemberében, tehát 26 éve nem volt példa. A havi bázisú index sem néz ki túl jól, a 3,9 százalékos mutató egyértelműen a lakossági bevezetésének számlájára írható.
Augusztusban még a fogyasztói árak 15,7 százalékkal emelkedtek, miközben a maginflációs mutató ugyancsak erőteljes árnyomásra utalt. Ez utóbbi szeptemberben pedig már át is léphette a 20 százalékot, tehát a meglepetés az lenne, ha nem jönne szinte már szokásosnak mondható gyorsulás, mindenesetre holnap reggel mindenre fény derül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb közléséből.
Rezsicsökkentés, fővárosi parkolás drágulása, forintgyengülés: mind hajtotta az inflációt
Borítékolható az újabb megugrás az inflációban
− jelentette ki Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A KSH ugyanis szeptemberben számolja el először a rezsicsökkentés változtatását, amely a Magyar Nemzeti Bank becslése is szerint 3 százalékpontot ad hozzá a havi mutatóhoz. Ez a növekedés pedig a szakember szerint szinte biztosra vehető: az Eurostat a magyar statisztikai hivatallal szemben már az augusztusi harmonizált fogyasztói árindexben elszámolta a rezsiváltozás okozta inflációs hatást, így a hazai és a harmonizált mutató között 3 százalékpontos különbség alakult ki.
Ezenfelül további inflációt felhajtó hatásokkal kell számolnunk: folytatódhatott a feldolgozott élelmiszerek áremelkedése, valamint az aszály miatt vélhetően a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése is erősödhetett.
A mezőgazdasági termelői árak csaknem 51 százalékkal nőttek éves bázison júliusban, vagyis továbbra is igen erőteljes impulzussal találkozhatunk. Emellett van még két számszerűsíthető tétel, amely miatt ugyancsak gyorsult a dinamika.
„Az egyik a fővárosban átalakított parkolási díjfizetési rendszer, amely drasztikus általános inflációt hozhatott ezen a területen. Habár csekély ennek a tételnek a súlya a fogyasztói kosárban, az extrém áremelkedés miatt bizony itt is nagyjából 0,5-1 százalékpont rakódhat rá az inflációs mutatóra. Végezetül a telefon-, internetszolgáltatás drágulása is újabb tizedeket adhat hozzá az általános áremelkedési ütemhez, hiszen az egyik szolgáltató előre bejelentett szeptemberi áremelése is megjelenik az árindexben” − magyarázta a szakember.
A szeptemberi infláció megugrásának nagyjából kétharmada származhatott a rezsitámogatás visszavágásából, ezt fejelte meg az élelmiszerek és az iparcikkek további drágulása − vélekedett Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője, aki ugyanakkor úgy látja, hogy a jelentősen megemelkedő közüzemi számlák és a romló gazdasági környezet következtében mostantól mérséklődhet a nem létfontosságú cikkek és szolgáltatások iránti kereslet, és ezek körében az árnyomás. Mindenesetre a szakember szerint arra a legkevésbé lehet számítani, hogy az élelmiszerek áremelkedése nagyobb mértékben lassulna az ősz folyamán, úgyhogy az infláció magas szinten ragad az év hátralévő részében.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője emellett arra hívta fel a figyelmet kommentárjában, hogy a tovább gyengülő forintárfolyam is érdemben felfelé hajtja az inflációt. A hazai fizetőeszköz szeptemberben 15 százalékkal volt gyengébb, mint egy évvel korábban, és az ilyenkor szokásos átlagos árfolyamhoz képest a legfrissebb adatok alapján további 5 százalékot gyengült, ez pedig az elemző szerint a legnagyobb mértékben a tartós fogyasztási cikkek árában fejti ki hatását, de befolyásolja az élelmiszerek árát is.
Jövő év közepéig velünk maradhatnak az árstopok
Öröm az ürömben, hogy a következő hónapokban hasonlóan nagy ütemű gyorsulás talán már nem lesz
− vélekedett Virovácz Péter, aki szerint az élelmiszerek inflációja ugyan tovább emelkedhet, és a belföldi értékesítés 67 százalékos év/év termelői árindexe is azt sugallja, hogy van még tér a további áremelkedésre, ám a következő hónapokban az egyre magasabb bázis némileg mérsékli az éves inflációs mutató emelkedését. Esetleg az árstopok kivezetése adhatnának újabb lendületet a drágulásnak,
viszont az ING Bank elemzője szerint azok akkor érhetnek véget, ha kivezetésük már nem okoz inflációs sokkot, tehát az üzemanyagok piaci ára szerinte igen közel lesz a szabályozott árhoz.
„Erre véleményem szerint leghamarabb 2023 közepén kerülhet sor. Az idei év végére ugyanis aligha számíthatunk a piaci üzemanyagárak nagyobb csökkenésére. Az olajárak a jelenlegi szintek körül ragadhatnak, miközben a dollár majd tovább erősödik az euróval szemben, így hiába tud a forint az euróval szemben erősödni (ha megszületik az EU-s megállapodás), a dollárral szemben jóval csekélyebb mértékű lehet ez a felértékelődés” – mutatott rá.
Virovácz Péter összességében az év végére már a 21 százalékot is megközelítő fő inflációs mutatóval számol, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a másodkörös hatások erősödése miatt a jövő év elején még a decemberit is meghaladó éves bázisú árindexre van esély, emiatt szerinte reálisnak tűnik, hogy lényegében egy M alakú lefutás alakuljon ki az inflációs pályában. Halász Ágnes úgy látja, hogy az erősödő recessziós hatások fékezhetik az árdinamikát, bár a drámai mértékben gyengülő forint szerinte jelentős kockázat a mostani inflációs pályára nézve.
