Továbbra sem fékez az infláció Magyarországon, ahogy arra előzetesen számítani lehetett, augusztusban is tempósan emelkedtek a fogyasztói árak: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggeli adatközlése szerint a nyár utolsó hónapjában 15,6 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához képest, míg havi alapon 1,8 százalékkal. A VG elemzői konszenzusa korábban 16 százalékos ütemet jósolt, a Magyar Nemzeti Bank 15–16 százalék közötti éves növekedést vetített előre, tehát nagy meglepetés nem történt, ezzel együtt az árnyomás továbbra is erőteljes, és ami aggasztóbb: a maginflációs mutató egészen drámai mértek ölt.

Fotó: Kallus György

 

Elképesztő élelmiszer-drágulás

Augusztusban a legmeredekebben az élelmiszerek drágultak: az egy évvel ezelőttihez képest 30,9 százalékkal. Ezen belül leginkább a margarin (66,9 százalékkal), a kenyér (64,3 százalékkal), a sajt (61 százalékkal), a száraztészta (57,9 százalékkal), a tejtermékek (54,7 százalékkal), a vaj és vajkrém (54,5 százalékkal), a péksütemények (45,4 százalékkal), a tojás (42 százalékkal), a rizs (40,9 százalékkal), a baromfihús és az édesipari lisztesáru (40,4 százalékkal) drágult. Átlag alatti mértékben, 15,9 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára. A csokoládé, kakaó 17,1, a cukor 9,3, az étolaj 5 százalékkal került többe.

Még ezután jön a feketeleves

A KSH csütörtöki közleménye szerint szinte minden téren drágulás volt a főcsoportoknál: a tartós fogyasztási cikkek, a szeszes italok és a dohányáruk, valamint a szolgáltatások is drágultak. A lakbérek például 12,5 százalékkal magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul a szeptemberi infláció sem kecsegtet sok jóval: a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos változása a hazai módszertan szerint számított fogyasztói árindexben – az első magasabb összegű számlák kézhezvétele és kifizetése után – a szeptemberi adatokban jelenik meg először.

Szakadatlanul küzd a jegybank az infláció ellen

A Magyar Nemzeti Bank hónapról hónapra emeli az alapkamatot, a monetáris tanács legutóbb augusztus 30-án növelte 11,75 százalékra, amivel 18 éves rekord dőlt meg. A döntést követően Virág Barnabás, a jegybank alelnöke arról beszélt, hogy az MNB folytatja a monetáris kondíciók szigorítását, miután továbbra sem látszik az inflációs tetőpont, az őszi hónapokban pedig szinte biztos, hogy tovább emelkednek az árak. Virág Barnabás egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a monetáris politika hatókörén kívül esik számos olyan tényező, amely gyorsítja az áremelkedéseket, ilyen az aszály vagy a gázárak emelkedése. 

A fogyasztói árindex változása augusztusban
 

Arról, hogy pontosan mikor és milyen szinten tetőzhet az infláció, nem kívánt becslésekbe bonyolódni, de jelezte, hogy a szeptemberi inflációs jelentésből pontosan kiderül, mivel számol a jegybank.

Az ársapkákon múlik az inflációs tetőpont

Azt tudni lehet, hogy szeptembertől 3 százalékponttal növeli az inflációt a rezsicsökkentés átalakítása, az viszont már nagyobb kérdés, hogy mi lesz az októberig érvényben lévő ársapkák sorsa, megszüntetésük újabb százalékpontokkal emelheti meg a fogyasztói árindexet. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szavaiból arra lehet következtetni, hogy sokáig már nem maradnak érvényben, a jegybank korábbi alelnöke elég egyértelműen célzott rá, hogy „betöltötték a szerepüket”. A VG-nek nyilatkozók arra számítanak, hogy fokozatosan, három hónapra elnyújtva vezetheti ki az ársapkákat a kormány. Ebben az esetben az infláció is később érheti el a csúcsát, és január–február körül tetőzhet 20-21 százalékon. Persze ez a forgatókönyv is borulhat, ha decemberben ismét változtatnak a lakossági piaci ár mértékén az áram és a gáz esetében.