A Covid valóban hozott változást a munkavállalóknak a munkához, a munkahelyhez és a vezetőhöz való viszonyában. Rengetegen váltottak munkahelyet azért, mert cégük a Covid-helyzetet rosszul kezelte, nem kínál rugalmas munkavégzési lehetőséget, vagy nem volt fizetésemelés. Ám az ötvenesek karrierváltása egy új szakmában még így sem lett elterjedtebb Magyarországon, a sztereotípiák továbbélnek – mutatott rá a VG-nek Karácsony Zoltán, a HR Portal álláspiaci szakértője. Hozzátette: hiába van munkaerőhiány, a szellemi munkakörökben még azzal együtt sem lett jellemző hazánkban teljes karrierváltás a legkiszolgáltatottabb korosztályban, azaz nem jellemző egy új szakma kitanulása és abban alkalmazottként való elhelyezkedés.
Részben azért, mert költséges – a tanfolyam díja, a tanulás közbeni megélhetés finanszírozása miatt – és időigényes, a gyakorlat megszerzése ugyanis legalább három-négy év, részben pedig azért, mert a munkaadók idegenkednek az ötvenes pályakezdőtől.
Hangsúlyozta, hogy még a saját szakmában sem egyszerű a váltás 50 éves kor felett hagyományos álláspályázatban, ott is főként a személyes kapcsolatrendszerrel helyezkednek el a legtöbben.
Hiába beszélnek a cégek a generációs együttműködésről egy munkahelyen, akadnak jó példák is, ám sajnos jellemző, hogy egy fiatalabb csapatba nem vesznek fel szenior munkavállalót
– magyarázta a szakértő. Aki ebben az életkorban vált karriert, általában kicsiben próbálkozik: munkája mellett egyéni vállalkozóként építkezik, és megfelelő ügyfélkör esetén mond fel, és lesz főállású vállalkozó. Mindenesetre úgy látja, főként azokban a szakmákban könnyebb számukra az elhelyezkedés, amelyekben súlyos a munkaerőhiány, ilyen a illetve a logisztika területe vagy valamilyen gyári betanított munka esetében.
A szakember arra is rámutatott, hogy a statisztikai adatokból jól kivehető: a Covid előtti évvel, 2019-cel összevetve nőtt a gazdasági aktivitás az idősebb korosztály körében, ma sokkal nagyobb arányban dolgoznak és nagyobb arányban keresnek állást. A foglalkoztatási ráta 2019 és 2022 első negyedéve között az 50–54 év közötti korosztályban 1,3 százalékponttal, az 55–59 év közöttieknél 4,9, a 60–64 éveseknél 8,6 százalékponttal nőtt. Ráadásul a KSH számításai szerint a potenciális munkaerő-tartalék is emelkedett: az 50–64 év közötti korosztályban a 2019-es 69 600 főről 2022 első negyedévére 79 600 főre.
A nyugdíjasok foglalkoztatásáról a szakértő elmondta, sok szövetkezet alakult, amivel nagyjából 50 ezzel nyugdíjast be lehetett vonni az álláspiacra, azonban a szezonális hatások miatt folyamatosan változik a létszám. Ősszel mindig van egy kis megugrás a foglalkoztatásukban, ami most a rezsiköltségek növekedésével még nagyobb lehet. Rámutatott, hogy a nyugdíjas-szövetkezet a legegyszerűbb foglalkoztatási forma: a bruttó bérből mindössze 15 százalék szja-t vonnak le. Jellemzően 70 éves korukig dolgoznak a nyugdíjas korú munkavállalók, akik a mellett a közösséghez tartozás és az értékteremtés miatt gondolják, hogy ideiglenesen visszatérnek a munkaerőpiacra.
