Újra hódított a régi módi, megszerettük a kertmozikat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbb mint száz magyarországi kistelepülésen, köztük balatoni és velencei-tavi strandokon is beindultak a nyáron esténként a Mozgó Mozi Kft. vetítőgépei.
Június közepén kezdődött, és az iskolaszünettől kezdve nagy fordulatszámra kapcsolt a kertmozibiznisz, átlagolva minden napra jutott legalább egy vetítés, hétvégente több is
– nyilatkozta a VG-nek Szabó Sándor, a nyolc éve alapított magyar cég operatív igazgatója.
A kertmozi szezonját csak az évszakváltás, a zord időjárással indult ősz és az iskolakezdés zárta le. Az országjáró Mozgó Mozi vetítései a téli időszakban hagyományosan a falusi, kisvárosi kultúrházakba települnek át, a kistelepülések kulturális kínálatát, a helyi közösségi életet felpezsdítő programokat sok önkormányzat támogatja kedvezményes vagy ingyenes területek biztosításával, vagy fix díjas vetítésekkel. Ilyenek tipikusan a falunapok, amikor a programkínálatot gazdagítja a moziműsor.
A Mozgó Mozi jellemzően négy-hat hetes premierfilmeket és klasszikus, örökzöld kedvenceket tart repertoáron, a vetítések bevételének nagyjából a felét a jogdíjakra fizetik ki.
Az átlagosan száz nézővel megtartott, „telt házas” nyári kertmozikkal szemben az ősztől tavaszig tartó beltéri vetítések nagyon eltérő létszámú közönséggel, a nyári csúcsidőszak töredékét hozó bevétellel pörögnek – tudtuk meg.
A fokozatos piacépítés eredménye, hogy időközben háromra bővült a mozi gépparkja, ami egy-egy zsúfolt nyári időszakban kevésnek bizonyul, olyannyira, hogy az üzemeltető csapat kapacitáshiánya a szűk keresztmetszet. A munkaerőhiány ebben a szegmensben is jelen van, de ennek speciális okai is vannak – mondta az operációs igazgató, jelezve, hogy a nomád élet, a sok utazás és a normáltól eltérő munkaidő miatt nagy a fluktuáció is.
A benti vetítések ősztől tavaszig a nagyobb városokban, például Baján, Orosházán, Kiskunlacházán, Kalocsán rendszeresek, havonta jellemzően kétszer megnyit a Mozgó Mozi.
Mostanában aggasztó hírek jönnek az önkormányzati fenntartású művelődési házak, színházak felől. Van olyan téli törzshelye a cégnek, már nem is egy, amelyről máris tudni lehet, hogy télen nem üzemel majd, már a téli vetítéseket is lemondták náluk.
Esetleg akkor lesz igény mozira, ha egy adott napra több rendezvényt is sikerül egy fedél alá szervezni, olyanokat, amelyek kiszolgálják a helyieket, és hoznak annyi bevételt vagy hasznot, amiből ki lehet fizetni az adott napi fűtésszámlát.
Még nem tudni, hogyan alakul a Covid után fokozatosan visszaépülő forgalom, egyelőre havonta tucatnyi helyszínre készül kivonulni a stáb.
Magyar filmek a mixbenA filmgyártóként is jegyzett mozis cégnél ügyelnek arra, hogy a műsoron tartott filmek között hatból egy, néha akár kettő is magyar legyen. A magyar filmekre a közönség is vevő, a mozik műsorán folyamatosan több is elérhető. A belépődíjas kertmozikban és a téli Mozgó-mozikban a jegyek 1500 forintba kerülnek, az előadásonkénti 150 ezer forintos átlagbévetelből a kétfős stáb, az üzemanyagköltség és a filmforgalmazói jutalék jön be. Az utóbbi a kéthetes premierfilmeknél a jegybevétel 50 százaléka, de még a nyolcadik héten sem kevesebb, mint 43 százalék – tudtuk meg a mozimatek képletét. |
