A közelgő minimálbér-tárgyalások előtt tette közzé számításait a Magyar Szakszervezeti Szövetség hétfőn, egyben felhívja a figyelmet arra, hogy a minimálbérek növekedése 2017 óta jelentősen elmaradt mind a nemzetgazdasági átlagbér növekedésétől, mind a versenyszféra és a közszféra béremelkedésétől.
Míg az átlagbérek az elmúlt hat év alatt összesen 96,1 százalékkal, a minimálbér csak 80,4 százalékkal nőtt. Ezért az elmúlt két évben a minimálbérnek az átlagbérhez viszonyított aránya tízéves mélypontra esett.
Az MSZSZ szerint azt is érdemes figyelembe venni, hogy az alacsony keresetű csoportokban a fogyasztási kosár több mint felét teszi ki az élelmiszer és a rezsi.
Ennek az idei emelkedését 23 százalékos minimálbér-emelés fedezte volna a számítások szerint, és ahhoz, hogy ez az arány ne nőjön tovább, 26 százalékos minimálbéremelésre lenne szükség.
Az érdekvédelmi szövetség elismeri, hogy a minimálbéremelés fedezetének kitermelése nehézségekbe ütközhet, ám arra is felhívja a figyelmet, hogy a KSH adatai szerint a minimálbéreseket foglalkoztató legtöbb ágazatban (mezőgazdaság, textilruházati ipar, építőipar, kiskereskedelem, szálloda-vendéglátás) a munkavállalói bérek, keresetek részesedése a hozzáadott értékből csökkent, a munkáltatók, tőketulajdonosok részesedése pedig nőtt.
Ezt részben a munkát terhelő adók, járulékok csökkenése is segítette.
Az MSZSZ szerint a minimálbérre elegendő bér kitermelésére képes vállalati szegmens segítésére több lehetőség is van, kezdve a munkaerő átképzésétől – ehhez a jelenleginél hosszabb álláskeresési idő és a jelenleginél magasabb szinten finanszírozott, hatékonyabb munkaügyi intézményrendszer szükséges – az átmeneti nehézségekkel küzdő cégek ideiglenes és célzott pénzügyi támogatásáig.
A legnagyobb nehézségekkel küzdő térségekben az is megoldás lehet, hogy költségvetési forrásokkal váltsák ki vagy azokból egészítsék ki a munkáltatót terhelő béremelést a legalsó bérkategóriákban – olvasható az MSZSZ közleményében.
