Ez a válság nem a munkaerőpiac válsága lesz, de így sem ússzuk meg elbocsátások nélkül

A pénteki munkaerőpiaci adat kisebb meglepetés volt, három egymást követő hónap után ugyanis októberben nem nőtt tovább, hanem mérséklődött az állástalanok aránya, a számuk pedig 174 ezer fő volt, ami még mindig feszes munkaerőpiacra vall. Annak ellenére, hogy már egy ideje szűkül az aktivitás, és a harmadik negyedévben negyedéves bázison is visszaesett a GDP, sem a munkaerő iránti keresletben, sem a munkaerőpiacon nem látni drámai változást. Ráadásul október már a negyedik negyedévre esik, amikorra a technikai recessziót jósolták az elemzők.

Nem volt ez mindig így, 2009 januárjában a mainál kétszázezerrel több munkanélküli volt Magyarországon, a csúcson pedig többször is 500 ezer fő fölötti létszámot tartott nyilván a KSH, amivel jó ideig 10 százalék fölött tanyázott a munkanélküliségi ráta. Utoljára a Covid idején érte nagyobb megrázkódtatás a gazdaságot, de akkor sem sikerült a korábbi számokat produkálni, a 250 ezer állástalan 5 százalékos aránynak felelt meg. 

Bár nem olyan drasztikus a helyzet, hogy egyik hónapról a másikra tízezrek meg százezrek veszítenék el az állásukat, de egy lassú lemorzsolódás már egyértelműen látszik – mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki rámutatott arra, hogy tavasz óta trendszerűen kúszik fel a hazai munkanélküliségi ráta, miközben csökken a foglalkoztatottság.  Szerinte egy klasszikus válságról beszélhetünk, amikor a szigorú monetáris és politikai hatásra lassan alkalmazkodnak a vállalatok a csökkenő kereslethez és az emelkedő költségekhez, a gazdaság lassulását pedig fél-egy évvel követi le a munkanélküliség. „Itt még nagyon az elején járunk” – tette hozzá.

Virovácz Péter várakozásai szerint mivel a jövő év első negyedévében még recesszióban lesz a gazdaság, a gyengébb aktivitás és azzal járó foglalkoztatottsági szándék miatt 2023 közepén érheti el a csúcsát a munkanélküliség. 

Egyelőre mi is azt tapasztaljuk, hogy a harmadik negyedévben is a munkaerőpiac felvevőigénye nagyobb volt, mint a leépítések, ugyanakkor jövő évre már várunk létszámcsökkentést és gyárbezárást is – mondta a VG-nek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Hozzátette:

Ezek a munkáltatók zömében eddig is szakképzett dolgozókat foglalkoztattak, azaz rájuk továbbra is lesz igény még abban a térségben is, ahol a megszűnés várható, így ez sem indít majd be komolyabb  munkaerőpiaci folyamatokat. 

A Liga vezetője szerint a mikrovállalatok lehetnek a legjobban kitéve az energiaválságnak, de mivel ezek nem nagyfoglalkoztatók, a statisztikai adatokban kisebb súllyal jelennek meg. Arra pedig már Virovácz Péter hívta fel a figyelmet, hogy a leépítések elsősorban azokat érinthetik, akik korábban inaktívak voltak, ők viszont csak addig maradnak a rendszerben, amíg a munkanélküli-ellátást kapják, így ha nem találnak ismét állást, akkor a statisztikai adatokból is eltűnhetnek, tehát úgy csökkenhet a munkanélküliségi ráta, hogy eközben a foglalkoztatottság is mérséklődik. Ugyanakkor a jelenlegi álláskeresők sincsenek könnyű helyzetben, nekik biztosan nehezebb lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mint korábban.

Bár még nem tudni, hogy mikor és milyen formában indul újra – ha újraindul – a kormány munkahelyvédelmi bértámogatási programja, amellyel a Covid idején mintegy kétszázezer álláshelyet sikerült megmenteni. Ezúttal információink szerint a kabinet kivár, egyelőre ugyanis nem látták indokoltnak az élesítését. Az építőipar ugyan csökkenő teljesítményt mutat, de tavaszig van elég megrendelés az ágazatban, tehát egyelőre nem kellett közbeavatkozni, a többi szektor azonban nehezebb kérdés.

A Liga vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy regionális támogatási programokra is szükség lehet, ugyanis más a munkaerőpiac helyzet a Közép-Dunántúlon vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.