Elkerülhetetlennek tűnik a technikai – értékelte kommentárjában a mai GDP-adatokat Suppan Gergely, a Magyar Bankholdig vezető elemzője. A szakember szerint a következő két negyedévben a megugró következtében csökkenő reálbérek, a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése, a vállalkozások, önkormányzatok és állami intézmények többszörösére növekvő energiaköltségei miatti teljesítménycsökkentések, valamint a meredeken emelkedő kamatok miatt további zsugorodás várható.
A vártnál jóval gyengébb teljesítmény miatt az idei növekedési várakozásunkat 5,3 százalékról 5 alá csökkenthetjük, azonban a jövő évi 0,4-es növekedési várakozásunkat változatlanul hagyjuk
– tette hozzá. A növekedés mélypontja a jövő év első negyedévében várható, azonban a fűtési szezon után több jelenleg átmenetileg bezáró vállalkozás, intézmény újranyitása miatt a második negyedévtől jelentős javulásra lehet számítani, amit az infláció mérséklődésével javuló vásárlóerő, valamint a kamatok csökkentése is támogathat.
A növekedést szintén elősegítheti az energiaválsághoz való alkalmazkodás, mivel az energiahatékonysági beruházások alacsonyabb energiaköltségekhez, így a lakosság számára emelkedő vásárlóerőhöz, a vállalkozások számára növekvő versenyképességhez vezethet. A növekedésre érdemi pozitív kockázatot jelenthet, ha nem ismétlődik meg az idei kirívóan gyenge mezőgazdasági teljesítmény, valamint tovább csökkennének az energiaárak.
A magyar bővülési adat az uniós átlagnál kedvezőtlenebb negyedéves, de kedvezőbb éves összehasonlításban, hiszen az negyedéves alapon 0,2, míg évesen 2,4 százalékos bővülést ért el – mutatott rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki szintén úgy látja, hogy a harmadik negyedéves a várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakult.
Az uniós országok közül nem lenne meglepő, ha a háborúhoz közelebbi államok, azaz a régiónk érne el gyengébb teljesítményt. A gazdasági teljesítmény negyedéves visszaeséséhez vélhetően a szolgáltatások csökkenő teljesítménye járult hozzá, míg az ipar felfelé húzhatta azt. Ez utóbbiban a magas beruházási ráta játszhatott szerepet, míg a szolgáltatások teljesítménycsökkenésében a magas infláció és ezen keresztül a mérséklődő kereslet
– magyarázta. Várakozásaik szerint a negyedik negyedévben tovább mérséklődik a gazdaság teljesítménye, a kilábalás pedig csak jövőre indulhat el.
Ennek azonban több feltétele is van: az infláció megfékezése, az energiaárak csökkenése, a forint árfolyamának erősödése, az uniós források megindulása, illetve a vásárlóerő fenntartása, azaz az inflációt követő béremelések. Becslésünk alapján 2022-ben a gazdaság növekedése 4,8 százalék körül alakulhat – jósolta Regős Gábor.
