Az azbeszt egy a természetben is előforduló anyag, amelynek hőszigetelő, tűzálló, savaknak ellenálló hatása van, ráadásul olcsó, hajlékony és rugalmas. Az említett tulajdonságok miatt a 20. század második felében számos helyen felhasználták, főként az építőipar alkalmazta tetőfedésre, burkolásra és szigetelésre. Azonban azóta kiderült, hogy rendkívüli módon mérgezi a környezetet és az egészséget is.
Habár az azbeszt építőipari célú felhasználása Magyarországon 2005 óta tilos, az épületek sérült felületei továbbra is károsítják környezetünket. Mivel veszélyes hulladéknak minősül, törvény írja elő a szakszerű bontását, házilag nem lehet eltávolítani.
Az állami kifizeti
Emiatt is hirdetett azbesztmentesítő pályázatot júniusban a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NKHV). A pályázat lezárult, az NKHV a Világgazdaság kérdésére tájékoztatott az akció állásáról. A cég tudatta, hogy
a júniusban meghirdetett lakossági azbesztmentesítési akciójára eddig 8 ezer pályázat érkezett, s a pályázat teljes kerete közel 1 milliárd forint.
Kiemelte, hogy a pályázók nem közvetlen pénzügyi hozzájárulást kaptak, hanem az azbeszthulladék begyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására vonatkozó egyszeri támogatást, amelynek mértéke az azbeszthulladék mennyiségétől függ.
A támogatáshoz a pályázónak nem kell önerőt biztosítania, a nyertesektől az NHKV szerződött partnerei díjmentesen elszállítják az azbeszthulladékot, és gondoskodnak a hulladék szakszerű ártalmatlanításáról.
Miért káros?
Az azbesztet az időjárás és a légszennyezés is károsítja, ezek együttes hatására sérülhet a felülete. A kopás következtében rostszálak szabadulnak fel, amelyek a levegőben szállnak, belégzésük pedig súlyos egészségkárosodást okoz. Az azbeszt toxikus hatásairól Árki Ildikó háziorvos írt, aki a tüdőrák egyik fő okozójaként említi az anyagot.
Az orvos a folyamatot úgy írja le, hogy ha az azbesztet tartalmazó felület megsérül, akkor azbesztkristályok szabadulnak fel, amelyek hegyes, kemény, visszahajló formájúak. Ezek a kis darabok a légtérbe kerülve belélegezhetők lesznek, megtapadhatnak a tüdő hólyagocskáiban, ahol egy életen át ott is maradnak. Az azbesztkristály mikroszkópikus sebeket okoz a tüdőn, a folyamatos irritáció pedig a rák kialakulásához vezethet.
Így csökkenthető a rákmegbetegedések száma az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerintA koppenhágai székhelyű szervezet állítja: az esetek legtöbbje megelőzhető lenne. |
Az azbesztet sokáig nem tekintették veszélyes hulladéknak, aminek oka, hogy mivel az anyag károsító hatása akár évtizedek múlva alakul csak ki az emberi szervezetben, eleinte nem volt látható összefüggés közte és a megbetegedések között. Az EU adatai szerint az expozíció és a betegség első tünetei között átlagosan harminc év telik el. Mára a kutatások minden kétséget kizáróan kimutatták az egészségkárosító hatásait, a WHO adatai szerint a tüdőrákkal kezelt betegek csaknem felénél az azbeszt közvetlenül felelős a betegség kialakulásáért.
Az EU is sürget
Ezt olyan ijesztő adatok tükrében tűzték ki, miszerint az EU-s tagállamokban a foglalkozáshoz köthető rákos megbetegedések mintegy 78 százalékát az említett anyag okozta.
Az azbeszt eltávolítása nem csak az egészség megőrzésében segít, de az épületek újjáépítésével, modernizálásával energia is spórolható, ami a mostanra kialakult mellett különösen fontos.
