Benyújtotta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. Ez azért is fontos, mert a kezdeményezés elfogadásával megvalósulhat az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, a munka és magánélet egyensúlyáról szóló uniós rendelkezések átültetése.
Talán a legjobban várt változás a szabadnapok alakulása. Ennek kapcsán több jó hír is van:
- egyrészt duplájára emelkedhet az „apanapok” száma, azaz az érintettek gyermekük születése után tíz kivehető munkanappal rendelkezhetnek,
- másrészt a gyermek hároméves koráig ezentúl 44 munkanap szülői szabadság illetheti meg a munkavállalót, amit kérésének megfelelő időpontban adhat ki a munkáltatója.
Szintén a családosoknak kedvez, hogy a kisgyermekes szülők rugalmasabb munkafeltételeik biztosítására
a gyermek nyolcéves koráig kérhetik a munkavégzési hely és munkarend módosítását, a távmunka keretében vagy részmunkaidőben való foglalkoztatásukat.
A változtatás időpontját is megjelölő, indoklással ellátott, írásos kérelmükre a munkáltató köteles 15 napon belül szintén írásban válaszolni. A törvénytervezet rendelkezik a gondozói szabadság átültetéséről is. Akinek hozzátartozója vagy vele egy háztartásban élő személy súlyos egészségi okból gondozásra szorul, legfeljebb öt munkanapra mentesülhet a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.
Jövőre már élesedhetnek is a változások
Az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv átültetésével a munkáltatóknak rövidebb határidőkkel részletesebb információkat kell majd nyújtaniuk. Így például a foglalkoztatás feltételeit tartalmazó tájékoztatót a jelenlegi 15 helyett már hét napon belül át kell adniuk, az esetleges változásról pedig legkésőbb annak napján értesíteniük kell a munkavállalót.
A munkavégzés kiszámíthatóságát növeli a törvénycsomagnak az a rendelkezése, amely szerint a korábban közölt munkaidő-beosztás kollektív szerződéssel is csak legkésőbb a munkakezdés előtt 48 órával változtatható meg. Új elemként jelenik meg a javaslatban, hogy
a munkáltatónak ingyenesen kell biztosítania a munkaköri feladatok teljesítéséhez szükséges, jogszabály alapján kötelező képzéseket.
A TIM hangsúlyozta, hogy a jogalkotási tervek a munkavállalók, családok érdekei mellett figyelembe veszik a költségvetés teherbíró képességét és a vállalkozások lehetőségeit, mozgásterét is.
A törvényjavaslat új passzusai parlamenti elfogadásuk esetén 2023. január elsején léphetnek életbe.
A munka törvénykönyvével kapcsolatos módosításokat a kormány a szociális partnerekkel való egyeztetést követően nyújtotta be az Országgyűlés elé.
