Az 1990-es évek közepe óta kötelező Magyarországon legalább egy középfokú nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez. Néhány nap múlva azonban búcsút inthetünk ennek a szabálynak, a tervek szerint ugyanis december első heti ülésén dönt az Országgyűlés a felsőoktatási törvény módosításáról, amely eltörölné ezt a nyelvvizsga-kötelezettséget. Az egyetemek ezentúl maguk dönthetnek arról, milyen be- és kimeneti követelményeket határoznak meg, aminek egyenes következménye, hogy jelentős különbségek várhatók majd az egyes intézmények elvárásai között. A topegyetemek ugyanis nyilván nem fogják megengedni maguknak azt a presztízsveszteséget, hogy nyelveket nem beszélő szakembereket bocsássanak ki a munkaerőpiacra, a kisebb képzőhelyek viszont – hogy minél több hallgatót vonzzanak be – várhatóan élni fognak a követelmények könnyítésének lehetőségével.

Nyelvvizsga
Fotó: Balázs Attila / MTI

Nyelvvizsga, amnesztia, egyetemi tudásmérés

Érdemes ugyanakkor felidézni, miként is jutottunk el odáig, hogy 2022-ben – némileg meglepő módon – azt mondja a felsőoktatásért felelős minisztérium: „A nyelvvizsga, mint adminisztratív követelmény önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak. Ezért célszerű, ha – a munkaerőpiaci folyamatokat elemző és vizsgáló – felsőoktatási intézmények döntési kompetenciájába kerül a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározása”.
A rendszerváltás utáni években rohamtempóban kezdett felértékelődni valamely nyugati idegen nyelvnek az ismerete, ezért is döntött úgy a jogalkotó az 1990-es évtized közepén, hogy nyelvvizsgához köti az egyetemi-főiskolai diplomák kiadását. A felsőoktatásnak a 2000-es évek elején jelentkező liberalizálásával, tömegesítésével viszont nemcsak a hallgatók száma ugrott meg nagy mértékben, hanem azoké is, akik nyelvtudás hiányában nem kapták meg az oklevelüket. Ennek a folyamatnak a kicsúcsosodása a koronavírus-járvány idején következett be, amikor a kormány egy huszárvágással – arra hivatkozva, hogy a nyelviskolákra is vonatkozó zárlat miatt nincs hol vizsgázni – úgy döntött: nyelvvizsgamentességet hirdet, és mindenkinek kiadja a nyelvtudást igazoló bizonyítvány híján bentragadt diplomáját. Így 

fiatalok, sőt már inkább fiatal felnőttek tízezreinek kézbesítette a postás 2020-ban, majd 2021-ben is az oklevelét.

Hogyan változik a felsőoktatásban a nyelvvizsgakérdés?

A jövőben azonban már nem egyszeri nyelvvizsga-amnesztiáról lesz szó, hiszen a parlament előtt fekvő kormányzati törvényjavaslat értelmében

ezentúl az általános szabály úgy szól majd: nem kötelező a nyelvvizsga a diplomához. 

Ugyanakkor az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy előírnak ilyen ismeretet. Azt azonban világossá teszi az előterjesztés, hogy a felsőoktatási intézményeknek gondoskodniuk kell az adott szakon szerezhető képzettséghez szükséges idegen szaknyelv oktatásáról. Egyúttal biztosítaniuk kell a tudásmérés lehetőségét a hallgatók részére, és lehetőségük lesz úgy is dönteni, hogy nem államilag elismert nyelvvizsgát kérnek a diákoktól, hanem „más nyelvtudásmérést” alkalmaznak, praktikusan valamilyen belső, intézményi vizsga letételét írják elő. Ha az Országgyűlés jóváhagyja az indítványt, akkor azok is megkapják nyelvvizsga nélkül is a diplomájukat, akik a képzésükkel már végeztek, és 2021. augusztus 31-ét követően államvizsgáztak.

Az egyetemek egyelőre hallgatnak a kimeneti követelményekről

Az egyelőre nem látott napvilágot, hogy a hazai felsőoktatási intézmények közül melyek fognak továbbra is ragaszkodni a nyelvvizsgához mint az oklevél kiadásának egyik feltételéhez. Abból azonban, hogy a bekerülés szempontjából milyen saját szabályokat hoztak, számos következtetés levonható. Egyrészt a következő felvételi eljárás során már nem lesz általánosan kötelező az emelt szintű érettségi, de az intézmények közül több is úgy határozott, ő bizony nem tekint el ettől a kritériumtól. Hasonló a helyzet másrészt a nyelvtudás kérdésében. Az látszik ugyanis, hogy bár a nyelvvizsgát nagyon kevés helyen írják elő a bekerülés egyik feltételeként, pluszpontot előszeretettel adnak érte. Sőt, van olyan intézmény, amely már egy alapfokú nyelvvizsgát is extra pontokkal honorál. A topegyetemek közül az ELTE, a Corvinus, a Műegyetem és a Semmelweis Egyetem is díjazza a nyelvtudást igazoló bizonyítványt, bár ez például egy középfokú nyelvvizsga esetében valójában nem is jelent olyan óriási előnyt, hiszen az ezekre az univerzitásokra felvettek döntő többsége már középiskolásként leteszi a nyelvvizsgát.

Kérdés persze, hogy mindez milyen hatással lesz a magyarok nyelvtudására és a nyelvoktatási piacra. 

A VG is foglalkozott korábban azzal, hogy az utóbbi években tendenciózusan csökken a nyelvvizsgázók száma, a nyelviskolák képviselői pedig többször világossá tették: ellenzik az amnesztiát, s nemcsak üzleti okokból, hanem amiatt is, hogy így a nyelvtudás továbbra sem lesz széles körben elterjedt a magyarok között.

További érdekességek a törvényjavaslatból

A felsőoktatási törvény várható módosítása további érdekességeket is tartalmaz, így például azt, hogy

  • egyetemmé alakul a Gábor Dénes Főiskola,
  • a nem állami egyetemeken az oktatók és a kutatók 70 éves kor fölött is foglalkoztathatók lesznek, továbbá
  • bevezetik a mikrotanúsítvány fogalmát, amely dokumentum a felsőoktatási intézmény valamely kurzusának, moduljának elvégzése révén megszerzett tanulmányi eredményt igazolja majd.