Így szélesítette a kormány az egyetemek autonómiáját
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSűrű hetek állnak a felsőoktatási intézmények mögött, és nem csak a hallgatói beiratkozások, valamint a tanévkezdés miatt. A kabinet az utóbbi időszakban a képzések gyakorlatilag összes pontját – a felvételit, az átsorolást és a diplomaszerzési szabályokat – illetően fontos módosításokról döntött, minden korábbinál nagyobb szabadságot adva az egyetemeknek és a főiskoláknak.
Alapítványi forma
A Budapesti Corvinus Egyetem volt az első fecske még 2019-ben azon intézmények sorában, amelyek úgy döntöttek, kezdeményezik a kormánynál, hogy közérdekű vagyonkezelői alapítványi fenntartásban működhessenek a jövőben. A Corvinust követően, az elmúlt években több lépcsőben váltott fenntartót az addig államiként működő felsőoktatási intézmények nagy többsége, és
mára mindössze öt egyetem – a Műegyetem, az ELTE, a Zeneakadémia, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem –, valamint egy főiskola, a bajai maradt állami kézben.
Ez a fenntartóváltási procedúra indította el a hazai felsőoktatás azóta is tartó önállósodási folyamatát.
Így módosul a felvételi menete
A modellváltó intézmények a gazdálkodásukban már az eltelt két-három évben is jóval nagyobb szabadságot élveztek, mint korábban, de idén júliusban az is kiderült, hogy a képzéseket érintő számos kérdésben is önállóan dönthetnek majd a jövőben. Így például 2023-tól maguk határozhatnak arról, hogy
- az alap- és osztatlan szakjaikra jelentkezőktől kérnek-e emelt szintű érettségit,
- húznak-e olyan minimumponthatárt, amely alatt senki nem kerülhet be az adott intézménybe,
- majd 2024-től az is egyetemi-főiskolai szinten dől el, hogy a felvételizők pontosan milyen teljesítmény felmutatása esetén kaphatnak többletpontokat,
- és hogy szerveznek-e saját felvételi vizsgát.
Ez gyökeres változás az eddigi szisztémához képest, amely alapvetően központosított,
vagyis a továbbtanulni vágyó érettségizetteknek – szaktól függően – ugyanolyan feltételeknek kell megfelelniük, bármely hazai intézménybe jelentkeznek. Néhány szaktól eltekintve csak a diákok tanulmányi, érettségi és versenyeredményei, valamint nyelvvizsgái alapján kell dönteniük az egyetemeknek arról, ki kezdheti el náluk a képzést, és ki nem. Felvételi vizsgát csak néhány speciális szakon tarthatnak. Így gyakorlatilag a ponthatárhúzásig nem is tudják, kik lesznek a következő tanévtől az új hallgatóik. Mindez azonban a következő esztendőtől alaposan átalakul.
Tandíj- és nyelvvizsgaszabályok változása
A már a felsőoktatásban tanuló hallgatókra vonatkozó szabályok megalkotásában ugyancsak nagyobb önállóságot kaptak az egyetemek és a főiskolák. Míg eddig a képzési területenként, központilag meghatározott tanulmányi átlagok és kreditszámok döntöttek arról, kik tarthatják meg a tandíjmentes oktatást biztosító állami ösztöndíjukat, és kiket sorolnak át önköltséges, vagyis fizetős képzésre, addig a kormány nyári döntése szerint az átsorolás részletszabályairól is az intézmények határozhatnak mostantól. Az állami fenntartásban maradt hat intézmény esetében azonban ezután is a szakminisztérium dönt majd ebben a kérdésben.
A kabinet a közelmúltban azt szintén a felsőoktatási intézmények hatáskörébe utalta, hogy a diplomához milyen nyelvvizsga-követelményeket rendelnek. Csák János kulturális és innovációs miniszter szerint az oklevélhez előírt nyelvvizsgarendszer kivezetésével régóta feszítő problémát kezelnek, ám
a változás nem jelenti azt, hogy tömegével léphetnek ki a munkaerőpiacra idegen nyelveket nem beszélő pályakezdők.
Az egyetemeknek és a főiskoláknak ugyanis gondoskodniuk kell arról, hogy a hallgatók megszerezzék a hivatásuk gyakorlásához szükséges nyelvismereteket. Eddig az alapszakokon egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga megszerzése volt az elvárás, aki ezt nem teljesítette, az nem vehette át a diplomáját. Több képzésen pedig ennél is szigorúbbak voltak a követelmények.
Várható azonban, hogy a legnépszerűbb egyetemek nem fognak változtatni a nyelvvizsgaszabályokon,
már csak azért sem, mert elsőéveseik nagy része már a középiskolából nyelvvizsga-bizonyítvánnyal távozik.
