BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Így szélesítette a kormány az egyetemek autonómiáját

Alapítványi forma, önálló felvételi szabályok, a be- és kimeneti előírások, valamint a tandíj-kötelezettség részleteinek meghatározása saját körben – ilyen és ehhez hasonló lépésekkel szélesítette a kormány a felsőoktatási intézmények autonómiáját a közelmúltban.

Sűrű hetek állnak a felsőoktatási intézmények mögött, és nem csak a hallgatói beiratkozások, valamint a tanévkezdés miatt. A kabinet az utóbbi időszakban a képzések gyakorlatilag összes pontját – a felvételit, az átsorolást és a diplomaszerzési szabályokat – illetően fontos módosításokról döntött, minden korábbinál nagyobb szabadságot adva az egyetemeknek és a főiskoláknak.

20190628 Kaposvár

Kiosztották a diplomákat a Kaposvári Egyetemen

Csaknem 480-an fejezték be most tanulmányaikat.

Közülük csaknem 100-an nyelvvizsga hiányában ma nem vehették át diplomájukat. A mai ünnepségen kiemelték: jövőre a műszaki képzés is elindul az egyetemen amelynek léte összefonódik a városéval.

A mai diplomaosztón az Agrár- és Környezettudományi Kar 38, a Gazdaságtudományi Kar 61, a Rippl-Rónai Művészeti Kar 109, míg a Pedagógiai Kar 270 oklevelet adott át végzős hallgatóinak.

fotó: Lang Róbert LR
Somogyi Hírlap
20190628 KaposvárKiosztották a diplomákat a Kaposvári EgyetemenCsaknem 480-an fejezték be most tanulmányaikat.Közülük csaknem 100-an nyelvvizsga hiányában ma nem vehették át diplomájukat. A mai ünnepségen kiemelték: jövőre a műszaki képzés is elindul az egyetemen amelynek léte összefonódik a városéval.A mai diplomaosztón az Agrár- és Környezettudományi Kar 38, a Gazdaságtudományi Kar 61, a Rippl-Rónai Művészeti Kar 109, míg a Pedagógiai Kar 270 oklevelet adott át végzős hallgatóinak.fotó: Lang Róbert LRSomogyi Hírlap
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap

Alapítványi forma

A Budapesti Corvinus Egyetem volt az első fecske még 2019-ben azon intézmények sorában, amelyek úgy döntöttek, kezdeményezik a kormánynál, hogy közérdekű vagyonkezelői alapítványi fenntartásban működhessenek a jövőben. A Corvinust követően, az elmúlt években több lépcsőben váltott fenntartót az addig államiként működő felsőoktatási intézmények nagy többsége, és 

mára mindössze öt egyetem – a Műegyetem, az ELTE, a Zeneakadémia, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem –, valamint egy főiskola, a bajai maradt állami kézben. 

Ez a fenntartóváltási procedúra indította el a hazai felsőoktatás azóta is tartó önállósodási folyamatát.

Így módosul a felvételi menete

A modellváltó intézmények a gazdálkodásukban már az eltelt két-három évben is jóval nagyobb szabadságot élveztek, mint korábban, de idén júliusban az is kiderült, hogy a képzéseket érintő számos kérdésben is önállóan dönthetnek majd a jövőben. Így például 2023-tól maguk határozhatnak arról, hogy

  • az alap- és osztatlan szakjaikra jelentkezőktől kérnek-e emelt szintű érettségit,
  • húznak-e olyan minimumponthatárt, amely alatt senki nem kerülhet be az adott intézménybe,
  • majd 2024-től az is egyetemi-főiskolai szinten dől el, hogy a felvételizők pontosan milyen teljesítmény felmutatása esetén kaphatnak többletpontokat,
  • és hogy szerveznek-e saját felvételi vizsgát.

Ez gyökeres változás az eddigi szisztémához képest, amely alapvetően központosított, 

vagyis a továbbtanulni vágyó érettségizetteknek – szaktól függően – ugyanolyan feltételeknek kell megfelelniük, bármely hazai intézménybe jelentkeznek. Néhány szaktól eltekintve csak a diákok tanulmányi, érettségi és versenyeredményei, valamint nyelvvizsgái alapján kell dönteniük az egyetemeknek arról, ki kezdheti el náluk a képzést, és ki nem. Felvételi vizsgát csak néhány speciális szakon tarthatnak. Így gyakorlatilag a ponthatárhúzásig nem is tudják, kik lesznek a következő tanévtől az új hallgatóik. Mindez azonban a következő esztendőtől alaposan átalakul.

Tandíj- és nyelvvizsgaszabályok változása

A már a felsőoktatásban tanuló hallgatókra vonatkozó szabályok megalkotásában ugyancsak nagyobb önállóságot kaptak az egyetemek és a főiskolák. Míg eddig a képzési területenként, központilag meghatározott tanulmányi átlagok és kreditszámok döntöttek arról, kik tarthatják meg a tandíjmentes oktatást biztosító állami ösztöndíjukat, és kiket sorolnak át önköltséges, vagyis fizetős képzésre, addig a kormány nyári döntése szerint az átsorolás részletszabályairól is az intézmények határozhatnak mostantól. Az állami fenntartásban maradt hat intézmény esetében azonban ezután is a szakminisztérium dönt majd ebben a kérdésben.

Happy,Young,University,Students,Studying,With,Books,In,Library.,Group
Fotó: Shutterstock

A kabinet a közelmúltban azt szintén a felsőoktatási intézmények hatáskörébe utalta, hogy a diplomához milyen nyelvvizsga-követelményeket rendelnek. Csák János kulturális és innovációs miniszter szerint az oklevélhez előírt nyelvvizsgarendszer kivezetésével régóta feszítő problémát kezelnek, ám 

a változás nem jelenti azt, hogy tömegével léphetnek ki a munkaerőpiacra idegen nyelveket nem beszélő pályakezdők. 

Az egyetemeknek és a főiskoláknak ugyanis gondoskodniuk kell arról, hogy a hallgatók megszerezzék a hivatásuk gyakorlásához szükséges nyelvismereteket. Eddig az alapszakokon egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga megszerzése volt az elvárás, aki ezt nem teljesítette, az nem vehette át a diplomáját. Több képzésen pedig ennél is szigorúbbak voltak a követelmények.

Várható azonban, hogy a legnépszerűbb egyetemek nem fognak változtatni a nyelvvizsgaszabályokon, 

már csak azért sem, mert elsőéveseik nagy része már a középiskolából nyelvvizsga-bizonyítvánnyal távozik.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.