Az állam 2018. január 1-je óta biztosít anyagi támogatást az első sikeres nyelvvizsga költségeihez, az idegen nyelvből tett, emelt szintű, térítésköteles érettségi vizsga díjához, valamint a nyelvvizsga-honosításhoz.
Így hatott a nyelvvizsgamentesség meghosszabbítása
A VG kikérte a Magyar Államkincstártól (MÁK) a részletes adatokat, amelyekből az derült ki, hogy az első két évben ítélték meg a legtöbb vizsgázónak a támogatást.
- 2018-ban 27 970-en,
- 2019-ben 39 430-an,
- 2020-ban 27 726-an,
- 2021-ben 26 347-en, míg
- 2022. január 1-jétől október 17-ig 22 849-en
kaptak anyagi segítséget.
Ez azt jelenti, hogy a támogatás bevezetése óta 144 322 kérelmező jogosultságát ismerte el a MÁK. A 2020-tól, vagyis a koronavírus-járvány első évétől érzékelhető visszaesés mögött szinte bizonyosan az áll, hogy a kormány a pandémia miatti lezárásokra hivatkozva nyelvvizsga-amnesztiát rendelt el, és annak is kiadták a diplomáját – a nyelviskolák nagy bánatára –, akinek nem nem volt papírja az idegennyelv-tudásáról. Ugyanezt a döntést 2021-ben is meghozta a kabinet. Sőt, már az Országgyűlés előtt fekszik egy olyan kormányzati törvényjavaslat, amelynek alapján az alapszakos diplomához a jövőben egyáltalán nem lesz kötelező nyelvvizsgát szerezni. Így
az egyetemek és a főiskolák ezután maguk dönthetnek arról, hogy a tantervük részévé teszik-e idegennyelv-tudásnak valamifajta mérését.
Viszont szaknyelvet mindenképpen kell majd oktatniuk a felsőoktatási intézményeknek. Az előterjesztés elfogadása esetén azok a végzősök is megkaphatják az oklevelüket, akik 2021. augusztus 31. után államvizsgáztak, de nem tettek sikeres nyelvvizsgát.
A komplex vizsga és az angol nyelv dominál
Az államkincstár adatai szerint a kérelmezők 99 százalékánál – az egyesíthető résznyelvvizsgákat is ideértve – komplex nyelvvizsga, 0,5 százalékánál emelt szintű, idegen nyelvi érettségi, szintén 0,5 százalékánál pedig honosított nyelvvizsga után lett megállapítva a támogatás.
A sikeres komplex nyelvvizsga, az egy éven belül szerzett egyesíthető részvizsgák, valamint az emelt érettségi díjának visszatérítésére jogosultaknak átlagosan 33 209 forintot, a csak a második résznyelvvizsga költségére átlagosan 19 524 forintot, míg a honosítása díjra egységesen 10 ezer forintot folyósított a MÁK, amely ezen adatok alapján arról tájékoztatott, hogy
a kérelmezők részére átlagosan 32 877 forintot utalt.
Az igénylések 80 százalékában angol, 13 százalékában német nyelvvizsga után történik, ennek megfelelően a legtöbb támogatás is az angol és német nyelvből letett vizsga után lett kifizetve.
Egyre kevesebben nyelvvizsgáznak
A statisztikai mutatók azt igazolják, hogy minden ösztönző jól jön a nyelvtanulás terén, hiszen évtizedes távlatban elemezve az adatokat azokból a nyelvvizsgázók számának jelentős visszaesése olvasható ki. Míg a 2010-es években például az angoltudásukról számot adók száma minden évben 80 és 100 ezer között alakult, addig tavaly és az az előtti évben a 70 ezret sem érte el, idén eddig pedig még „csak” 54 ezren vizsgáztak.
A németből nyelvvizsgázók száma egyenesen megfeleződött – 2013-ban még 28 ezren voltak, tavaly már csak 14 ezren –, de a francia esetében sem sokkal jobb a helyzet.
Az ezredfordulót követő években „slágernyelvnek” számító eszperantóból 2021-ben már csak mindössze 225-en vizsgáztak. A világnyelvek közül nagyobb stabilitást egyedül a spanyol mutat, amelyből évente nagyságrendileg 1000-1200-an vizsgáznak, és ez 2021-ben is így volt (1047) – derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának adataiból.
