Olyan reményeket fogalmazott meg a minap Ursula von der Leyen a hétfőn életbe lépett olajembargó és az olajársapka bevezetése kapcsán, amelyek szakértői vélemények szerint aligha teljesülhetnek – erről a Magyar Nemzet írt.
Az Európai Bizottság elnöke szerint az intézkedések segíteni fogják az kezelését és az energiaköltségek stabilan tartását. Hozzátette: ráadásul abban az időszakban, amikor a magas költségek – különösen a megemelkedett üzemanyagárak – komoly aggodalomra adnak okot az unióban és szerte a világon.
Európa lemondott legnagyobb beszállítójáról, amely a háború előtt az olajigényének több mint negyedét fedezte. Így az élebe lépett olajembargó és olajársapka alapjaiban változtatja meg az uniós olaj- és energiapiac működését
– mondta a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának a vezetője. A szakértő kiemelte: a lépés jelentős áremelkedéshez vezet, a világpiacról ugyanis az orosznál drágábban lehet olajat beszerezni.
Ez azonnali, 40-50 százalékos áremelkedést jelent, amelyhez még hozzá kell számolni a szállítás költségeit is.
Magyarország mentességet kapott az embargó és az árplafon bevezetésére, azonban az unióban kibontakozó gazdasági válság hullámai ide is begyűrűznek majd. Azzal, hogy más tagállamok energiapiaci mozgástere szűkül, hazánk is egyre nehezebben és drágábban fog tudni nyugati üzemanyagokat importálni.
Vajon milyen az élet ársapka nélkül?
Nem csak emiatt lehet arra számítani, hogy drágulni fog az üzemanyag a töltőállomásokon. A Világgazdaságnak elemzők arról beszéltek, hogy 2-3 százalékkal dobhatja meg az inflációt, ha a benzinársapkát januárban kivezetik. A nagy kérdés, hogy mit okoz a makrogazdasági szinten, ha bő egy év után visszatérnének piaci viszonyok az üzemanyag-kereskedelemben, a hatósági árnál jóval magasabb árra pedig miképp reagálnának a hazai fogyasztók.
Németh Dávid úgy számolt, hogy a mostani árak mellett a benzin közel 30 százalékkal, a gázolaj pedig több mint 40 százalékkal lenne drágább.
A Makronóm Intézet szakmai elemzője, Regős Gábor arra figyelmeztetett, hogy az árstop kivezetése nem old meg minden problémát. „Talán csökkennének a pánikvásárlások, ami segíthetne helyreállítani az egyensúlyt. Amit nem oldana meg teljesen, az a problémája: a Mol szlovákiai finomítója februártól a szankciók miatt az orosz olajból előállított üzemanyagot nem adhatja el Magyarországon, így ez tartósan is okozhat hiányt” – magyarázta az elemző, aki minimális visszaesésre számít a fogyasztásban, kivéve, ha a jelentősebb emelkedésnek indulna.
Az elemző úgy látja, az üzemanyag-fogyasztás csökkenése nem biztos, hogy káros lenne:
egyrészt környezeti szempontból jó lenne, másrészt pedig csökkentené az ország importját, így mérséklődne a folyó fizetési mérleg hiánya is.
Ugyanakkor ez természetesen állami oldalon kisebb bevételt eredményezne.
