Sikerült olyan mentességeket elérni, hogy az Oroszország elleni készülő kilencedik szankciós csomagja ne veszélyeztesse Magyarország nemzeti érdekeit, így annak nem képezik részét újabb, energiaszektort érintő intézkedések – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. 

Peter Szijjarto, the Hungarian Minister of Foreign Affairs and Trade, in Downing Street Peter Szijjarto, the Hungarian Minister of Foreign Affairs and Trade, in Downing Street after talks with Boris Johnson amid the COVID-19 coronavirus pandemic. 31 May 2021. (Photo by: Rob Welham/Universal History Archive/Universal Images Group via Getty Images)
Fotó: Universal History Archive / Getty Images

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatóján mindenekelőtt sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a vitát a béketeremtés helyett továbbra is a büntetőintézkedések uralták, holott már bebizonyosodott, hogy azok „kudarcot vallottak és elhibázott politikát jelentenek”.
Ennek ellenére azt jó hírnek nevezte, hogy az újabb szankciós csomagot előkészítő tárgyalásokon a kormány érvényt tudott szerezni a magyar érdekeknek, és nem lesznek az energiaszektort érintő újabb intézkedések, valamint a szolgáltatásnyújtási tilalmat illetően is sikerült kivételként meghatároztatni a nukleáris energiát minden esetben. 

Fontos volt számunkra, hogy az energiaellátás biztonságát semmilyen módon ne veszélyeztethesse a csomag (…) És ezt a dolgok jelenlegi állása szerint sikerült elérni

– szögezte le.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a tervek szerint 141 magánszeméllyel és 47 szervezettel bővítik a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtottak körét. Aláhúzta: a kormány több személy törlését is kérte a jegyzékből, esetükben ugyanis a lépés súlyos kockázatot jelentene a még nyitott kommunikációs csatornákat illetően, márpedig a háború lezárásához tárgyalásra van szükség, annak híján a békének még a reménye is feladásra kerül.  
A miniszter ezután elmondta, hogy a tanács kétmilliárd euróval megnövelte az Európai Békekeret forrásait, a közösség ennyivel nagyobb értékben finanszírozhatja azt, hogy a tagállamok fegyvereket adjanak Ukrajnának. Kiemelte, hogy ebből a keretből olyan projekteket is finanszírozni kellene, amelyek segítenek a külső partnerek, például a nyugat-balkáni, észak-afrikai és közel-keleti országok stabilitásának és védelmi kapacitásainak a megerősítésében, ezáltal pedig az Európát érő bevándorlási nyomás csökkentésében.
Tájékoztatása szerint ezért a tanácsülésen jelezte kollégáinak, hogy Magyarország mostantól a földrajzi kiegyensúlyozottság megközelítését fogja alkalmazni. „Nem fogjuk engedni, hogy az illegális migráció megelőzéséhez szükséges programok a jövőben is kiessenek ebből a keretből” – figyelmeztetett.
 

Szijjártó Péter rámutatott, hogy a kormány elkülönítette az Európai Unió Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási programjából Magyarországra eső 187 millió eurót, és értesítette az ukrán külügyi tárcát, hogy készen állnak tárgyalni a kétoldalú megállapodásról.
„Az ukrán külügyminisztériumtól olyan választ kaptunk, amely úgy szól, hogy számukra az európai uniós támogatás az elsődleges, így annak keretein kívül nem kívánnak tárgyalásokat folytatni, csak annak keretein belül – jelentette ki. –Hogy most ez pontosan mit jelent, azt majd tisztázzuk az ukránokkal. De a lényeg az, hogy mi továbbra is kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy a közös európai hitelfelvétel számunkra nem elfogadható” – tette hozzá.