Lecsengett a nagy autópálya- és autóútépítések időszaka Magyarországon, a megszűnő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. honlapján elérhető adatok szerint idén sok év után először nem bővül tovább a hazai gyorsforgalmi úthálózat. Miközben a beruházási stop miatt az állam részéről új projektek nem indulhatnak el, a folyamatban levő beruházások kivétel nélkül 2024-es és 2025-ös átadással számolnak:

  • az M6–Boly–Ivándárda 20 kilométeres autópálya-szakasz tervezett befejezése 2024. január (itt van a legnagyobb esély arra, hogy idén elkészül, a forgalom azonban csak később indulhat meg rajta),
  • a Békéscsaba autópálya-kapcsolatát megteremtő M44-es autóút utolsó, befejező szakaszának Szentkirály és az M5-ös közötti átadására az ígéretek szerint 2025 elejéig várni kell,
  • az M85-ös gyorsforgalmi autóút Sopron országhatár és Fertőrákos csomópont közötti 4 kilométeres szakasza 2024 őszére készülhet el,
  • Kaposvár megközelítése a még hiányzó 10 kilométeres látrányi elkerülő 2024 februári átadása után válik teljessé, tehát ez is átcsúszik jövőre.
20200519 Berettyóújfalu M35-ös autópálya építése illusztráció Fotó: Mirkó István MI Magyar Nemzet 20200519 MN Berettyóújfalu M35-ös autópálya építés illusztráció Magyar Nemzet fotó:Mirkó István
Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

Lassan az összes megyei jogú városba vezet gyorsforgalmi út

A kormány 2025-re tűzte ki célul, hogy valamennyi megyei jogú várost beköti a gyorsforgalmi hálózatba. Csak az elmúlt években kapott összeköttetést Kaposvár, Békéscsaba, Szolnok, Eger, Szombathely, Sopron vagy Salgótarján. Zalaegerszeg és Esztergom azonban nem volt ilyen szerencsés, az M76-os megépítésére a NIF 2021 őszén visszavonta a közbeszerzést, az M100-as esetében pedig már ki volt hirdetve a nyertes kivitelező, ám a beruházási stop miatt mégsem indulhatott el a munka.

Azonban még így is – 2010 óta megközelítőleg több mint 700 kilométerrel – nőtt a hazai gyorsforgalmi úthálózat hossza Magyarországon, ami már az osztrák autópálya-hálózat hosszával vetekszik, ezt pedig nem lehet hatékonyan működtetni piaci szereplők bevonása nélkül.

Épp ezért dönthetett úgy a kormány, hogy koncessziós díj fejében kiszervezi az autópályák és autóutak fenntartását és fejlesztését, ami nem volt példa nélküli (M5, M6). Az már annál inkább, hogy lehet előnyösen is szerződést kötni, nem csak úgy, hogy közben több száz milliárdot bukik az állam.

Idén a felújításoké lesz a főszerep

A tavaly szeptember elsején 1237 kilométer gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetését átvevő Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a munkát idén felújításokkal kezdi: az ígéretek szerint az M1-es, az M3-as és az M7-es autópálya 300-400 kilométeres hosszán végez szintre hozást. De nem csak rekonstrukciós munkálatokat, hanem bővítéseket is tervez a következő 35 évben. Az MKIF még tavaly azt válaszolta kérdésünkre, hogy elsőként az M1-es autópálya Bicske és Tatabánya közötti szakaszának kétszer három forgalmi sávra bővítését szeretné elindítani, amelyre 2023-ban kerülhet sor. 

Térképen, hogy hol építenek új autópályákat Magyarországon

A következő években a koncessziós társaság és az állam is fontos fejlesztéseket tervez a hazai úthálózatban. Most az is kiderült, hogy mikorra készülhetnek el.