Frissen jelent meg a Világgazdasági Fórum (WEF) globális kockázatokkal foglalkozó 2023-as jelentése. Ez sorozatban a 18. olyan jelentés, amely szakértők, illetve kormányzati, üzleti, akadémiai és civil vezetők elemzései alapján vizsgálja a világ előtt álló gazdasági, geopolitikai, társadalmi és környezeti kockázatokat.
A dokumentum nemcsak ezért nagy jelentőségű, hanem a WEF súlya miatt is.
A Világgazdasági Fórum a globális elit első számú szervezete, amelynek leghíresebb, egyben leghírhedtebb rendezvénye az évente Davosban megtartott gazdasági világcsúcstalálkozó.
Itt a föld legbefolyásosabb politikusai, üzletemberei, vezető értelmiségiek, milliárdosok, médiaszemélyiségek és tudósok vitatják meg a legfontosabb kihívásokat, szem előtt tartva, hogy a világ állapotát javítsák, a világ folyamatait megváltoztassák. A WEF alapítója és elnöke a legendás Klaus Schwab. Ő és a szervezete kiapaszthatatlan forrása az összeesküvés-elméletek gyártóinak, vagy ha úgy tetszik, a világ működésének háttere iránt érdeklődők számára.
Visszatérve az idei jelentésre, az összesen négy részből áll. Az első fejezete az aktuális válságok 2025-ig várható alakulását ismerteti. A második fejezet 2033-ig terjedő időtávon prognosztizálja a potenciális fenyegetéseket a természeti ökoszisztémák, az emberi egészség, a biztonság, a digitális jogok, valamint a gazdasági stabilitás kapcsán. A harmadik fejezet az erőforrásokért (élelmiszer, víz, fémek, ásványok) folytatott verseny négy lehetséges kimenetelét ismerteti az évtized végéig, 2030-ig. Az utolsó fejezet arról szól, hogyan lehet felkészülni a feltárt fenyegetettségekre.
Az 1200 kockázati szakértő, politikai döntéshozó és iparági vezető véleménye alapján készült WEF-jelentés főbb megállapításairól korábban már beszámolt a Világgazdaság. A tételmondat, hogy a világjárvány utóhatásai és az Ukrajnában dúló háború miatt ismét a kritikussá váltak az alapvető biztonsághoz szükséges feltételek, mint az energiaellátás, az árstabilitás vagy az élelmiszerellátás.
A vesztünkbe rohanunk?
De a jelentés arra is kitért, hogy az idén a világ vezetőinek egyszerre kell farkasszemet nézniük régi és új kockázatokkal. Az infláció, a megélhetési válság, a kereskedelmi háború, a széles körű társadalmi feszültségek és a nukleáris hadviselés jelentette fenyegetés most kiegészül a lassú növekedés korszakával.
Az évtizedeken át tartó haladást a fejlődés visszaesése követi, amelyet megfejel az éghajlatváltozás.
Ez az együttállás páratlanul bizonytalan évtizedet vetít előre. Rövid távon, a következő két évben a megélhetési válság a legkritikusabb kockázat, hosszú távon, tízéves kitekintésben az ökoszisztéma összeomlása.
Az elhúzódó ukrajnai háború miatt a kormányok tartós inflációs nyomással és az ellátási láncok átrendeződésével fognak küzdeni. A súlyosbodó gazdasági helyzet visszafogja a középosztály korábbi gyarapodását, ami egyebek mellett elégedetlenséget fog kiváltani. A 2023-as és a 2024-es évet a globális hatalmak közötti gazdasági hadviselés és a gazdaságba való fokozódó állami beavatkozás fogja jellemezni. A gazdaság fegyverként való használata rávilágít majd a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai kölcsönös függés miatti sérülékenységre, ami bizalomhiányt és függetlenedési törekvéseket vált ki. Ennek a következménye pedig az árak növekedése lesz.
Némiképp jó hír, hogy a WEF szerint az államok közötti viták gazdasági természetűek maradnak, ugyanakkor az elemzésben megjegyzi azt is, hogy a katonai kiadások drasztikus növekedése kinyithatja a kaput az erőszakos fellépés előtt is.
Ráadásul az újonnan kirobbanó válságok jelentős forrásokat vonnak el más területekről, például a környezetvédelemtől is.
Pedig a környezeti kockázatokra van a világ a legkevésbé felkészülve.
Így reális forgatókönyvnek tűnik, hogy a klímaváltozás felgyorsul, a természeti erőforrások kiaknázása magasabb ütemre kapcsol, ami végezetül a természeti ökoszisztémák összeomlásába torkollik.
Megjósolták Magyarország jövőjét, nem is egyszer
A WEF elvégzett egy 121 országra (erre később még visszatérünk) kiterjedő kutatást is, a jelentés készítői több mint 12 ezer vezetőt interjúvoltak meg. Tőlük azt kérték, hogy egy 35 különböző kockázatot szerepeltető listáról válasszanak ki ötöt, amelyek szerintük a leginkább fenyegetik az adott országot az elkövetkező két évben.
A jóslat Magyarország esetében is megszületett, és meglehetősen baljós képet fest.
Eszerint 2024 végéig a következő veszélyek – az első jelenti a legtöbbször megjelölt választ – leselkednek az országra:
- gyors és tartós infláció,
- fertőző betegségek,
- geoökonómiai, tehát államok közötti konfrontáció,
- természeti katasztrófák és szélsőséges időjárás,
- súlyos ársokkok.
Ha ezekből csak egy is valóban végigkíséri majd a magyar mindennapokat két éven át, az önmagában is emberpróbáló.
Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a WEF eredetileg 121 országot tartalmazó kutatásában voltaképpen csupán 120 ország kapott helyet, mivel Magyarország kétszer is szerepel a listán. Feltehetően nem szándékosan, hanem véletlenül. A Világgazdasági Fórum korábbi jelentéseivel összevetve az valószínűsíthető, hogy az ábácésorrend szerint íródó lajstromban az idén valamilyen vaskos hibából kifolyólag Izland helyett is Magyarországot tüntették fel a szerkesztők.
Így fordulhatott elő, hogy a 2023-as jelentésben Magyarországot Magyarország követi.
Sok jelentősége talán nincs, inkább csak kínos. Elvégre mégiscsak a világ legbefolyásosabb szervezetének éves jelentéséről van szó.
