A hamarosan kezdődő éves davosi találkozó előtt pár nappal tette közzé éves, globális kockázatokról szóló felmérését a Világgazdasági Fórum (WEF). Az 1200 kockázati szakértő, politikai döntéshozó és iparági vezető véleménye alapján készült felmérés szerint a legsúlyosabb hosszú távú és kollektív cselekvést igénylő problémák megoldásában kifutunk az időből.
A kutatás szerint a világjárvány utóhatásai és az Ukrajnában dúló háború miatt
Ezért a következő két évet az ezekből eredő problémák dominálhatják, mint a recesszióval kapcsolatos félelmek, az adósságválság, a megélhetési válság, a társadalmi polarizáció, amelyen a téves és félrevezető információk terjedése tovább ront, a gyors lépések hiánya a klímaváltozás kapcsán és a gazdasági háború.
A nemzetközi kooperáció hiánya a klímaváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás hiányában – ez utóbbiról a WEF korábban nem nagyon beszélt, ám úgy tűnik a megelőzés már kevésbé lehetséges – a következő évtizedben folytatódó melegedés ökológiai összeomláshoz vezethet, az ehhez kapcsolódó természeti katasztrófák, a biodiverzitás csökkenése dominálják a megkérdezettek által érzékelt veszélyeket tízéves időtávon.
Ezzel párhuzamosan a geopolitikai konfliktusok és a folyamatosan jelentkező válságok elterelhetik a forrásokat az egészségügyi, oktatási és gazdasági fejlesztésektől, ami tovább rombolhatja a társadalmi kohéziót, miközben megnő a remilitarizáció veszélye is.
Rövid távon a döntéshozók harapófogóba kerülhetnek, amikor dönteniük kell az egymással versengő szociális, környezeti és biztonsági kihívások kezelése között. A világgazdaság előtt álló kockázatok már most is veszélybe sodorják a nettó zéró karbonkibocsátással kapcsolatos tervek végrehajtását, rávilágítva a tudomány álláspontja szerint szükséges és a politikailag elfogadható lépések közötti szakadékra.
A biztonsági és katonai kiadások növekedése ráadásul a megélhetési válság kezelése kapcsán szűkíti a fiskális mozgásteret. Változás nélkül a sérülékenyebb országok folytatódó válságba kerülhetnek, ami megakadályozza, hogy a jövőbeli növekedésbe ruházzanak be.
A kiadvány ezért a vezetőket kollektív cselekvésre és a rövid és hosszú távú döntések közötti egyensúly megtalálására szólítja fel, hiszen az együttműködésre nem csak a klímaváltozás kihívásai, de a pénzügyi stabilitás, az új technológiák szabályozása, a gazdasági fejlesztések és kutatási, tudományos, oktatási és egészségügyi beruházások terén is szükség van.
A felmérés érdekessége, hogy a megkérdezettek sem a két-, sem a tízéves időtávon nem a legsúlyosabb kockázatnak tartják a geopolitikai konfrontációt az orosz–ukrán háború ellenére sem.
