Magyarország nem ússza meg a technikai recessziót, de a második negyedévtől megkezdődhet egy lassú kilábalás – hangzott el a Raiffeisen Bank elemzőinek negyedéves makrogazdasági kitekintésében.
Török Zoltán, a pénzintézet vezető szakértője úgy látja, hogy a szerkezeti problémák, amelyek sérülékennyé tették a forintot, mint a magas államadósság, kitettség az energiaáraknak, viszonylag alacsony devizatartalék, nem változtak, ahogy az kapcsán hiába született megállapodás, még a folyósítás sem indult meg, tehát még mindig van egy fajta bizonytalanság a kilátásokban.
Mivel a lakossági fogyasztásban és a beruházásban sem lesz az idén növekedés, az jelentheti a gazdaság húzóerejét, főleg az újonnan kiépülő kapacitásoknak, illetve a gyenge forintnak köszönhetően. Ez utóbbi az exportra termelő vállalatoknak kedvez, ami miatt előnybe is kerülhetnek a kelet-közép-európai versenytársaikkal szemben.
Ráadásul április közepétől arra számítanak, hogy a kormány kivezeti az árstopokat, és csak az élelmiszerárstop elengedése 1 százalékponttal emelheti meg az inflációt, de ez mivel már egy csökkenő környezetben valósul meg, ezért a hatása nem lesz olyan jelentős.
Az infláció mérséklődésével együtt kezdheti meg a Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentést, így márciusban elindulhat az irányadó kamat lefaragása, majd a nyár végére, ősz elejére összeérhet a két kamatszint, év végére pedig 10 százalék alá csökkenhet az alapkamat.
Viszont a forint árfolyamát a kamatcsökkentés nem támogatja Török Zoltán szerint, aki nem számít arra, hogy 400 alatti euró–forint árfolyam velünk marad az idén, sőt, szerinte inkább a 410–420 forintos jegyzésnek van nagyobb esélye.
2008 után lehet újra pozitív a reálkamat az Egyesült Államokban
Az idei évet a jegybank és a piac közötti ellentéttel lehet majd jellemezni – mondta Blahó Levente, a Raiffeisen Bank szakértője. Az elemző szerint az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed által végrehajtott szigorításnak meglett a gyümölcse, december óta egyértelműen trendfordulóról lehet beszélni, amiben a nyersanyagárak csökkenése is meghatározó. A jegybank ennek ellenére nem áll le a szigorítással, a decemberi 50 bázispont után jöhet két 25 bázispontos emelés, ugyanakkor kérdés, hogy ezután mi következik. A piac már kamatcsökkentést vár a második fél évre, a Fed ezzel szemben 2008 után ismét pozitív reálkamatot szeretne elérni.
Nem véletlenül, a munkanélküliségi ráta Amerikában 3,5 százalékon, 60 éve nem látott szinten van, ilyen feszes a mellett pedig nagyon nehéz feladat leküzdeni az inflációt. Ugyan egyértelmű célja a Fednek a 2 százalékos infláció elérése, ez még 2025-ben sem következik be, bár az is igaz, hogy nem lesz messze tőle a 2,5 százalékos rátával.
Mély recesszióra senki nem számít, jelentős gazdasági lassulásra igen
– hangzott el. Az olajpiac most egyensúlyban van az elemző szerint, ami az olajtermelőknek és a fogyasztóknak is megfelel. „Egy kis szerencsével unalmas év következik az olajpiacon és a monetáris politikában.”
Elkerülheti a technikai recessziót az eurózóna
Ami a gazdaság sebezhetőségét illeti, ez a tavalyi év második felétől jóval kisebb, mint ahogy a piac és a reálgazdaság szereplői gondolták – ezt az eurózóna kilátásaira rátérve mondta Pálffy Gergely, a pénzintézet elemzője, aki szerint ma kisebb a valószínűsége a technikai recessziónak, mint hónapokkal korábban.
Az utolsó egy két hónapban az összes konszenzus felfelé mozdult a növekedési kilátások terén, viszont az infláció prognózis is feljebb mozdult
– húzta alá a szakember, hozzátéve, hogy korábban 80 százalékos valószínűséggel árazta a piac a technikai recessziót, ennek az esélye most már inkább 60 százalék. Szerinte inkább abba az irányba mutat a konszenzus, hogy fél és 1 százalékkal növekedhet az idén az eurózóna gazdasága.
Az elemző rámutatott: a munkanélküliségi ráta soha nem volt ilyen mély szinten, miközben van egy erős bérkiáramlás, 4,9 százalékos volt a bruttó fizetésnövekedésre nagyon régen nem volt példa az eurózóna történetében, pont ez az, ami miatt az Európai Központi Bank is aggódhat. Ha a szolgáltatói infláció tartósan magas marad, akkor erőteljesebb monetáris szigorításra lesz szükség, és abban az esetben nem lesz elég a 3 százalék közeli, sokkal inkább a 4 százalékos kamatszinteket kell megütnie 2023 közepéig az EKB-nak.
Pálffy Gergely szerint ezzel kapcsolatban van a legnagyobb bizonytalanság, decemberben volt már egy irányváltás ebbe az irányba, így most februárban és márciusban jó esély van arra, hogy az irányadó kamat egy 50 bázispontos emelés után májusban és júniusban is legalább 25 bázisponttal emelkedjen. Jelenleg a 3,5 százalékos alapkamat tetőzését várja a piac, ami az elemző szerint nem tesz rosszat a részvénypiacnak, illetve az eurónak.
