Az infláció decemberben 24,5 százalék volt, az emelkedést teljes mértékben az üzemanyagár-sapka decemberi kivezetése okozta – kezdte a háttérbeszélgetést Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a monetáris tanács idei első kamatdöntő ülését követően, miután változatlanul 13 százalékon hagyták az alapkamatot. A szakember szerint a dezinflációs hatások a következő hónapokban erősödnek.

Az élelmiszerpiacon a tavaszi hónapokban körvanalazódik a fordulat.

Ezek döntően külső hatások eredményei, de a szűkülő belső kereslet is egyre jobban megjelenik az árakban.

Üdvözöljük, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálódik

– mondta a szakember, hozzátéve, hogy az MNB szorosan együttműködik a hivatallal.

Fotó: Kurucz Árpád

A monetáris tanács továbbra is türelmes megközelítésre törekszik a kamatpolitikában. Tovább szigorítja a kötelező tartalékeszköz likviditását azzal, hogy a kötelező tartalékrátát 5 százalékról 10 százalékra emeli, amit április elsejével hajt végre, de a rugalmasságot is meghagyja. Továbbra is az a kulcs, hogy a monetáris transzmisszió minél hatékonyabban működjön.

Arról is döntöttek, hogy az MNB a következő hónapokban is biztosítja az energiapiachoz szükséges devizalikviditási igényt.

Az infláció így néz ki

Decemberben 24,5 százalék volt az infláció, a havi átárazások szintje továbbra is magas, decemberben azonban már csökkent. A januári–februári időszakban kiemelt szerepük lesz a havi átárazásoknak. Emlékeztetett, hogy januárban van egy technikai hatás, amely érvényesül, ez pedig az üzemanyagár-sapka kivezetése. De ettől függetlenül egyre inkább a dezinflációs hatások fognak érvényesülni.

Lassul a gazdasági növekedés

Technikai recesszió az, amit megfigyelhetünk a magyar gazdaságban

– mondta, hozzátéve, hogy ezzel együtt az éves növekedés pozitív tartományban maradhat. A munkaerőpiac továbbra is feszes Virág Barnabás szerint. A kiskereskedelmi forgalom viszont szűkül, ami az árazási döntésekre egyre nagyobb hatással lesz, ezt mutatják az árazási várakozások. Bár magas szinten állnak, az elmúlt hetekben csökkentek az őszi csúcsokat követően.

Javul a folyó fizetési mérleg egyenlege

Túl van a mélyponton a folyó fizetési mérleg egyenlege az MNB alelnöke szerint, annak ellenére, hogy novemberben a vártnál rosszabb lett, de szerkezetében látható a javulás. Az áruforgalom oldalán a novemberi adatban megjelenhettek egyedi hatások, amelyek a nagy kapacitásnövelő hazai beruzásokhoz kapcsolódnak.

A hozamgörbe erősen csökkent

A hozamgörbe október óta 250-300 bázsiponttal csökkent, ami az árstabilitás elérését is segíti. 

Továbbra is a türelem a kulcsszó

Hangsúlyozta, hogy türelmes megközelítést indokol a bizonytalan környezet a monetáris politikában. Globálisan fordulat jelei látszódnak, de továbbra is kockázatot jelent a feltörekvő piacokon a meghatározó jegybankok monetáris politikája. 

A bankközi likviditás tartós lekötése a cél

A kötelező tartalékráta tovább emelkedik, 10 százalék lesz áprilistól. Emellett rendszeres diszkontkötvény-aukciókat fognak végrehajtani. 

A jegybank a piaci stabilitás érdekében továbbra is alkalmazza az egynapos betéti gyorstendereket, változatlanul 18 százalékon

– hangsúlyozta Virág Barnabás. Az európai energiaválság rémképe enyhült szerinte, ennek köszönhetően a befektetői hangulat is javult, viszont a háborús helyzet és a meghatározó jegybankok monetáris politikája nem változott. A piaci stabilitásra ható belső tényezők között említette a folyó fizetési mérleg egyenlegét, illetve az EU-megállapodást.

Kérdésekre válaszol Virág Barnabás

Az MNB alelnöke azt mondta, hogy az ár-bér és az ár-profit sprirált vizsgálni kell, az MNB számításai szerint több olyan ágazat van, ahol az elmúlt évben a költségeket meghaladó áremelkedések zajlottak, ami hozzájárult az infláció gyors emelkedéséhez. Az ár-bér spirál kapcsán óvatosságra intett, szerinte két hatás érvényesül az árak és a bérek viszonylatában. Azok a munkavállalók, akik alacsonyabb bérkategóriában találhatók, nagyobb eséllyel váltanak munkát, ami a bérindexben magasabb növekedést jelez, ám ilyet csak olyan vállalkozás engedhet meg magának, amely képes magasabb bért fizetni – szerinte ez egy minőségi változásra utal. Emellett van egy feszes munkaerőpiac, amely a bérnövekedést generálja. A profitvezérelt inflációról azt mondta, ez nem magyar sajátosság, más országokban is vizsgálják a hatását. 

A kockázati megítélésről elmondta, hogy folyamatosan értékelik, ebben vannak külső és belső faktorok. Ebben a térben olyan trendszerű javulásnak kell bekövetkeznie, amely képes az infláció trendszerű csökkenését támogatni.

Nem elég egy-két hónap pozitív elmozdulása

– hangsúlyozta Virág Barnabás. 

A Fitch pénteki kilátásrontását nem kívánta kommentálni, szerinte az üzenet egyértelmű, amit figyelembe kell venni „Minden ilyen minösítés bizonyíték arról, hogy a gazdaság hogyan működik” – fogalmazott. Az MNB az álláspontja szerint a lépéseivel mindent megtesz azért, hogy a monetáris transzmisszió hatékonyan működjön.

A folyó fizetési mérleget három hatás fogja alakítani az MNB alelnöke szerint. Az egyik a gázár, amely két hónapos késéssel jelenik meg az adatokban, a novemberi adatok még a szeptemberi árakat követték, szerinte decemberben lesz látható markáns változás. A második hatás a belső kereslet alakulása, amely egyre óvatosabbá vált az elmúlt hónapokban, október–november folyamán csökkent a kiskereskedelmi forgalom, ezen keresztül a gazdaság importigénye is mérséklődik. A harmadik hatás az export, az ipar teljesítménye kedvezően alakul a kiépülő kapacitásoknak köszönhetően. A novemberi adatokban megjelenhetett a készletfelhalmozás hatása, ez egy-egy hónapra befolyásolhatjaa a statisztikát.