Változatlanul 13 százalékon hagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa idei első ülésén az alapkamatot, amelyet utoljára tavaly szeptemberben emelt meg 125 bázisponttal. A mostani döntés nem okozott meglepetést, a piac is erre számított, főleg azok után, hogy Matolcsy György jegybankelnök már a múlt héten, a Gazdasági Versenyhivatal elnökével történt találkozója alkalmával egyértelművé tette:
Azt nem lehet tudni, hogy pontosan mire gondolt az elnök, azaz mit értett a tartós csökkenés alatt, ám az azért sejthető, hogy amíg nem vagyunk túl az infláció tetőzésén, és nem csökken a 20 százalék feletti érték, addig szinte biztosan marad a mostani kamatszint. Egyedül a 18 százalékos irányadó ráta mérséklésében lehet bízni, erre legkorábban márciusban kerülhet sor, ám ehhez az is kell, hogy január–február folyamán tetőzzön a pénzromlás üteme Magyarországon.
A mai döntés hátteréről 15 órától tart tájékoztatást Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az eseményt természetesen élőben közvetítjük.
Küzdelmes másfél év van az MNB mögött
2021 júniusában indította el a régióban elsőként a kamatemelési ciklust a monetáris tanács, először 30 bázisponttal, 0,9 százalékra emelte az alapkamatot. Hiába jelentette be már 2022 májusában, a Világgazdaság által szervezett konferencián Virág Barnabás alelnök, hogy a jegybanknak az agresszív, proaktív szakaszból egy fokozatos szakaszba kell átlépnie, az energiárak nyár elején történő felrobbanása és a forint drasztikus leértékelődése miatt újabb kényszerű kamatemelésekre volt szükség az MNB részéről, előbb 185, majd 200 bázisponttal.
Végül Matolcsy György szeptember 27-én jelentette be, hogy 16 hónap után lezárja az MNB a kamatemelési ciklust, mivel „nincs értelme továbbmenni a két számjegyű kamatnál”. A piacokat azonban nem nyugtatta meg a monetáris szigorítás lezárása, a forint megállíthatatlan esése újabb lépésekre sarkalta a nemzeti bankot, amely így október 14. óta átmeneti eszközöket is alkalmaz a devizapiaci folyamatok normalizálódása érdekében. A 17 és 18 százalékos kamatokkal sikerült kivédeni a forint elleni spekulációs támadásokat, amely azóta az euróval szemben mintegy 10 százalékkal erősödött.
