BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Inflációs fordulatra várva: döntött a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatról

Idén először ült össze a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely az elemzői várakozásoknak megfelelően egyelőre nem nyúlt az alapkamathoz. De ahogy az inflációs fordulat körvonalazódik, egyre többször merülhet fel a monetáris lazítás beindítása.

Változatlanul 13 százalékon hagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa idei első ülésén az alapkamatot, amelyet utoljára tavaly szeptemberben emelt meg 125 bázisponttal. A mostani döntés nem okozott meglepetést, a piac is erre számított, főleg azok után, hogy Matolcsy György jegybankelnök már a múlt héten, a Gazdasági Versenyhivatal elnökével történt találkozója alkalmával egyértelművé tette:

az infláció mielőbbi és tartós letörése nyithat utat ahhoz, hogy a kamatok mérséklődjenek. 

Azt nem lehet tudni, hogy pontosan mire gondolt az elnök, azaz mit értett a tartós csökkenés alatt, ám az azért sejthető, hogy amíg nem vagyunk túl az infláció tetőzésén, és nem csökken a 20 százalék feletti érték, addig szinte biztosan marad a mostani kamatszint. Egyedül a 18 százalékos irányadó ráta mérséklésében lehet bízni, erre legkorábban márciusban kerülhet sor, ám ehhez az is kell, hogy január–február folyamán tetőzzön a pénzromlás üteme Magyarországon. 

A mai döntés hátteréről 15 órától tart tájékoztatást Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az eseményt természetesen élőben közvetítjük. 

Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Küzdelmes másfél év van az MNB mögött

2021 júniusában indította el a régióban elsőként a kamatemelési ciklust a monetáris tanács, először 30 bázisponttal, 0,9 százalékra emelte az alapkamatot. Hiába jelentette be már 2022 májusában, a Világgazdaság által szervezett konferencián Virág Barnabás alelnök, hogy a jegybanknak az agresszív, proaktív szakaszból egy fokozatos szakaszba kell átlépnie, az energiárak nyár elején történő felrobbanása és a forint drasztikus leértékelődése miatt újabb kényszerű kamatemelésekre volt szükség az MNB részéről, előbb 185, majd 200 bázisponttal. 

Végül Matolcsy György szeptember 27-én jelentette be, hogy 16 hónap után lezárja az MNB a kamatemelési ciklust, mivel „nincs értelme továbbmenni a két számjegyű kamatnál”. A piacokat azonban nem nyugtatta meg a monetáris szigorítás lezárása, a forint megállíthatatlan esése újabb lépésekre sarkalta a nemzeti bankot, amely így október 14. óta átmeneti eszközöket is alkalmaz a devizapiaci folyamatok normalizálódása érdekében. A 17 és 18 százalékos kamatokkal sikerült kivédeni a forint elleni spekulációs támadásokat, amely azóta az euróval szemben mintegy 10 százalékkal erősödött.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.