Az építőiparban a termelés visszaesését, a megrendelésállomány csökkenését valószínűsíti az idén az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), ezeket a várakozásokat azonban a szövetség elnöke, Koji László szerint az idén is elérhető családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mérsékelheti.

20210415 Zalaegerszeg Építkezésa városban a Rákóczi út és Dózsa György út sarkánál. Fotó: Pezzetta Umberto pu Zalai Hírlap 20210415 epitkezések zalaegerszegen, Rákóczi út és Dózsa György út sarka zalaegerszeg pezzetta umberto pu zalai hírlap
ÉVOSZ építőipar 2023
Visszaesés várható az építőipari termelésben az idén.
Fotó: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap

Az építőipari cégek jelzései alapján az ágazat teljesítménye 10-15 százalékkal kisebb lehet összehasonlítható árakon 2023-ban, mint 2022-ben

– nyilatkozta az adatok kapcsán a szakszövetség elnöke. Hozzátette: a kedvező intézkedések ellenére sok a bizonytalanság, így nem lehet pontosan megítélni, mennyivel kevesebb munkához jut az idén az építőipar.

A szakértő az örvendetes jelenségek között említette, hogy a másfél éves késésben lévő uniós források vélhetően az idén megérkeznek. Idesorolta azt is, hogy a kormány döntése értelmében továbbra is igényelhető a a és a babaváró hitel. Utóbbi azért fontos az ágazat számára, mert az igényelt kölcsönök 70 százalékát építéssel összefüggő ügyben költik el az erre jogosultak – emelte ki.

Koji László kifejtette, hogy miközben a korábban elindított lakásfejlesztések felfelé húzzák az ingatlanépítés számait, 2023-ban tartani kell attól, hogy a jelenlegi finanszírozási körülmények között újak nem nagyon indulnak el. A lakásépítésekre és a -felújításokra is igaz, hogy a két számjegyű hitelkamatok mellett a lakosság inkább kivár.

Az ÉVOSZ elnökének a becslése szerint 2022-ben 22 ezer új lakás épült és 250 ezret újítottak fel.

Ezek a számok azonban 2023-ban és 2024-ben a felére eshetnek a kormányzati intézkedés nélkül – vélte a szakszövetség elnöke, aki lehetséges lépésnek tartaná a lakáscélú hitelekre vonatkozó kamattámogatási rendszer vagy az 5 százalékban meghatározott kamatsapka bevezetését.

Koji az ágazat előtt álló kihívások között említette a bérek emelését, úgy véli, hogy a magyar építőipari cégeknek olyan fizetéseket kell biztosítaniuk a szakmunkásoknak és a mérnököknek, hogy ne menjenek el Nyugat-Európába dolgozni. A megrendelésállomány várható csökkenése miatt az építőipari cégeknek a segédmunkások megtartása is nehézséget okoz.

Felhívta a figyelmet a régióban megjelenő török és a román–török építőipari vállalatokra is, amelyekkel csak hatékonyan működő magyar cégek tudják felvenni a versenyt. Bár egyelőre nem tudni, hogy ezek a külföldi társaságok milyen költség- és árszinteken dolgoznak, egy irreálisan alacsony árversenybe a magyar építőipari cégeknek nem szabad belemenniük – szögezte le Koji László.

Közölte, az építőipar 2022 első 11 hónapjában elért eredménye – a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 4,2 százalékos bővülése – alapján

az ÉVOSZ a korábbi 3-5 helyett 5-6 százalékos termelésiérték-növekedéssel számol 2022-ben 2021-hez képest.

Az országos építés-szerelés folyó áron számolt értéke pedig 6700 milliárd forint körül lehet, míg tavaly év végi előrejelzésük szerint ez 6500 milliárdot tett ki.

Bérfejlesztési és létszámleépítési kényszerben őrlődik az építőipar

Hajrával zárta a tavalyi évet a magyar építőipar. Bár még csak a novemberi statisztika ismert, a decemberi annál is jobb lehet. Nagy kérdés az idei év, a pakliban a kedvező év eleji hírek ellenére még mindig benne van a 10-15 százalékos termeléscsökkenés, az erős bérfejlesztési kényszer és az elbocsátás is.