A magyar közbeszerzési rendszer semmivel sem rosszabb az osztráknál, a németnél vagy a belgánál – jelentette ki Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, hozzátéve: éppen az Európai Bizottság kimutatása rögzítette, hogy a magyar közbeszerzésnél nincs átláthatóbb az unióban. Az elnök a Magyar Nemzetnek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a témában megszólaló szereplők rendszerint nem szakmai kérdésekről beszélnek, nem néznek a folyamatok mögé, hanem elfogadják a szakmaiatlan állításokat, holott az idehaza és az EU-ban felhozott legtöbb, sokat hangoztatott kritika megcáfolható. – Nem tartom véletlennek, hogy az elmarasztaló, súlyos állítások megfogalmazói bennünket soha nem kérdeznek meg – jegyezte meg.
Kovács László a tavalyi közbeszerzési eljárások adatait idézve kifejtette, hogy
az eljárások majdnem 85 százalékát kis- és középvállalkozások nyerték el, így a kkv-khoz áramlott 2300 milliárd forint. Mivel azonban a nagyszabású fejlesztésekben, például az építési beruházásokban alvállalkozóként rendszerint szintén részt vesznek a kkv-k, a kisebb gazdasági szereplők részesedése bőven 50 százalék felett volt az eljárások értékarányát nézve is.
A beszélgetésben szó esett az egyajánlatos közbeszerzések magas arányáról, amit sokan – köztük az Európai Bizottság (EB) – kritizálnak. Kovács László rámutatott, a korábbi 39 százalékról tavaly 34 százalékra csökkent az ilyen eljárások aránya az uniós eljárási rendben. Ezek nagy része egészségügyi beszerzésekről szólt, amelyekben nemegyszer európai székhelyű, multinacionális vállalatok kapnak megrendelést – egyszerűen azért, mert ezek a cégek gyártják az adott terméket.
„Máshol ez nem tűnt korrupciós kockázatnak”
„Nemcsak nálunk van ez így, hanem sok más uniós államban is” – tette hozzá a hatóság elnöke. Kovács László hangsúlyozta, 17 tagállamban szintén magas ez a szám, négynél pedig a mienknél is rosszabb vagy ugyanakkora, mint nálunk.
Máshol ez mégsem tűnt nagy gondnak, korrupciós kockázatnak
– jegyezte meg. Kovács László arról is beszélt, hogy a közbeszerzési eljárásokat több szerv is vizsgálja és ellenőrzi, így a csalás „igencsak nehéz”.
Az ellenőrző fórumok valamelyikénél biztosan kiderül, ha a kiíró egy bizonyos cégre szabja a feltételeket, ha egyes szereplőket alaptalanul kizár, vagy ha a szerződéses feltételekben találhatók szabálytalanságok. Egy-egy esetben talán átcsúszhat szabálytalanság, de ez legtöbbször átlátszó
– közölte a Közbeszerzési Hatóság első embere. „Az EB kimutatása szerint nálunk minden lényeges információ nyilvános, a hiányzó adatok száma, aránya a bizottság szerint pontosan nulla. Ilyen körülmények között képtelenség a transzparencia hiányáról beszélni. Félreértés ne essék, úgy vélem, korrupció akadhat a rendszerben, pontosan úgy, ahogy más országokban is. A feladat éppen ezért világos. A korrupt szereplőket tetten kell érni, ebben pedig a maga eszközeivel a Közbeszerzési Hatóság is igyekszik részt venni” – hangsúlyozta Kovács László.
Rajtakapott civil szervezet
Az interjúban szóba került a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) nemrég közzétett kutatása is, melyhez a civil szervezet saját elmondása alapján megvizsgálta a 2005 és 2022 közötti időszak 300 ezer közbeszerzését, a sajtóbeszámolók következtetése pedig az anyag alapján az volt, hogy politikai támogatás nélkül idehaza nem lehet közbeszerzést nyerni. Csakhogy Kovács László szerint a nyilvánosan hozzáférhető statisztikák alapján megállapítható, hogy
a kérdéses időszakban mintegy 153 ezer közbeszerzés zajlott, vagyis épp feleannyi, mint amennyit „ez a szervezet állítólagosan megvizsgált”.
„Nem először kapjuk rajta a CRCB-t a közbeszerzésekkel kapcsolatos adatok meghamisításán” – hangsúlyozta Kovács László, hozzátéve, hogy korábban egyszer már pert is indítottak a szervezet ellen a hatóság honlapján elérhető adattartalom manipulálása miatt, amely ügyben a bíróság a hatóságnak adott igazat.
