– Tavaly év végén a vészhelyzeti jogrend alapján a kormány elfogadta az ez évre szóló büdzsét. Ezt követően a kabinet mégis úgy döntött, hogy kedvezőbb, ha a parlament is megtárgyalja a költségvetés tervezetét és szentesíti azt, illetve elfogadja a módosításokat. Miért döntött így a kabinet?
– Az eredeti, ez évre szóló, tavaly nyár elején összeállított büdzsét azért kellett módosítani, mert az orosz–ukrán háború elhúzódása, a szankciók miatti felgyorsulása, az energiaárak elszabadulása miatt 2022 decemberére teljesen megváltoztak a makrogazdasági feltételek a tavaly nyári helyzethez viszonyítva. A kormány ezért fontosnak tartotta, hogy a módosításokkal együtt az Országgyűlés vitassa meg és fogadja el a 2023-ra szóló központi büdzsét. Az elmúlt év végén, a háború miatti veszélyhelyzeti jogrendre való tekintettel a kormány – a Költségvetési Tanács jóváhagyását követően – rendeleti úton módosította a 2023-as költségvetést, szem előtt tartva az Országgyűlés által már elfogadott irányvonalakat. A módosított, idei büdzsét 2022 nyarához képest – a külső körülmények említett megváltozása miatt – magasabb inflációs környezet és kisebb feltételezése mellett állította össze a kabinet. Mindemellett a kormány célja, hogy elkerüljük a gazdasági visszaesést, és a növekedés az idén is folytatódjon. Ennek a mértékét azonban a háború és a szankciók gazdasági hatásai kedvezőtlenül befolyásolják, ezért 2023-ban 1,5 százalékos bővüléssel számolunk.
A kabinet szándéka az volt, hogy a módosítás hátteréről és céljáról minden lényeges információt a parlament elé tárjunk, így egy „átlagos” törvénymódosításhoz képest bővebb tájékoztatást állítottunk össze.
Az pedig már természetes, hogy a kormány a Költségvetési Tanács egyetértő véleményének birtokában nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2023-as költségvetést módosító törvényjavaslatot.
– A parlamenti vita elején Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentette: az idei a rezsivédelem költségvetése. Mekkora összeg áll rendelkezésre a rezsivédelmi alapban, melyek emellett az idei büdzsé prioritásai?
– Az ez évi költségvetést négy fő prioritás alapján állította össze a kormány. Az első és legfontosabb cél, hogy a foglalkoztatás magas szintjét fenntartsuk, illetve ha lehetőség lesz rá, tovább növeljük. Most 4,7 millióan dolgoznak az országban, ezt létszámot meg akarjuk őrizni. A rezsivédelem ugyanígy kiemelt prioritás. Ez persze a szankciók következtében megugró, hektikusan mozgó energiaárak miatt a korábbinál nagyobb kiadást jelent az államháztartásnak. Az idősebb, nyugdíjas korosztály számára a kormány biztosítja a nyugdíjak reálértékének megőrzését, emellett a kabinet a családtámogatások megőrzését is fontos célként kezeli. Ez a négy fő cél képezi a 2023-as központi költségvetés prioritásait. Ezen célokról a veszélyek korában, a háború és a szankciók okozta gazdasági nehézségek ellenére sem mondunk le.
Sem a háború miatti veszélyhelyzeti jogrend alapján összeállított büdzsé, sem a mostani, az Országgyűlés által a napokban elfogadott változat nem tartalmaz olyan előírást, amely növelné a legfőbb közterheket.
Így marad Európa legkedvezőbb, 15 százalékos személyi jövedelemadója vagy a szociális hozzájárulási 13 százalékos mértéke. Ez utóbbi, munkáltatók által fizetett közteher 2016-ban még 27 százalék volt, majd csökkent az említett mértékre a 2016-os, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel aláírt többéves magállapodás alapján. A négy kiemelt, a költségvetés karakterét meghatározó cél finanszírozását az állam egyéb kiadásainak kontrolljával és az extraprofitadókból biztosítja.
– Mi a helyzet a rezsivédelmi alappal?
– A tavalyi év elején az akkor aktuális, a későbbieknél lényesen alacsonyabb energiaárakkal kalkuláltuk a rezsivédelem kiadásait. Az orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciós politika hatására viszont drasztikusan megugrottak az energiaárak, többek között a gázár is; volt olyan időszak, amikor 350 euró/MWh körül volt a gáz ellenértéke, az egy évvel azelőtti tizedárhoz képest. Ebben a helyzetben határozott úgy a kormány, hogy az intézkedés fenntarthatósága érdekében az átlagfogyasztásig biztosítja a rezsivédelmet. Az eredeti, 2022 tavaszán összeállított büdzsében a kabinet 670 milliárd forintot különített el a Rezsivédelmi Alapba. A módosított központi költségvetésben jelentősen megemelte a Rezsivédelmi Alap forrásait annak érdekében, hogy megvédje a családokat az elszálló energiaáraktól és fenntartsa a rezsicsökkentést minden família számára az átlagfogyasztás mértékéig. Ezenkívül a támogatottak köre is bővült. Az állami feladatokat ellátó intézmények, például iskolák vagy kórházak is kaphatnak támogatást az alapból. A megemelt összegből biztosítható az önkormányzatok megemelkedett rezsiköltségeinek, illetve az egyházak által fenntartott oktatási és szociális intézmények megnövekedett rezsikiadásainak támogatása. A kis- és középvállalkozásoknak, valamint a nagyobb cégeknek is jut forrás a megnövekedett rezsikiadások enyhítésére, az energiahatékonyságot növelő beruházások megvalósítására. Az alapból tehát már nem csak a családok részesülhetnek, amelynek az összege így közel négyszeresére, az eredetileg tervezett 670 milliárd forintról 2580 milliárdra nőtt. Az alap forrásainak jelentős részét az extraprofitadók adják, ezenkívül a központi költségvetési transzfer mintegy 1200 milliárd forint.
– A nyugdíjak emelése, és a reálértékük megőrzése is a prioritások között szerepel. Mekkora összeget szánnak erre a büdzséből, miként alakulnak az idén a családtámogatások?
– A költségvetés a 15 százalékos fedezetét biztosította, ami a tizenharmadik havi nyugdíjra kiterjedt. A Covid kitörésekor, 2020-ban a bővülése visszaesett, de a kormány már 2010-ben elkötelezte magát a nyugdíjak reálértékének megőrzése mellett, ezért ebből a válságok korában sem engedünk. A kabinet vállalta, hogy az idén januártól 15 százalékos nyugdíjemelést hajt végre, amit meg is tettünk. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben a nyugdíjakra és a nyugdíjszerű ellátásokra mintegy 700 milliárd forinttal többet fordítunk, mint azt az eredeti költségvetés tartalmazta.
A családtámogatások összege is emelkedik 2023-ban, az idén erre a célra mintegy 3350 milliárdot szán a kormány.
A családtámogatások jó néhány tétele az szankciós infláció miatt is emelkedik – hiszen a babaváró vagy az otthonteremtési után az állam nagyobb kamatterhet vállal át – de a támogatások köre is bővül. Így a 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló édesanyák mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól az átlagbér szintjéig. Ezen intézkedést, a családi adóalap-kedvezményt, az első házasok adókedvezményét vagy a négy gyermeket nevelő anyák adókedvezményét összeszámolva az összes adókönnyítés 650 milliárd forintnál nagyobb segítséget jelenthet a famíliáknak az említett, 3350 milliárd forintos családtámogatási kereten belül. Bízom benne, hogy e széles palettát látva bátrabban vállalnak gyermeket a fiatalok.
– Mekkora hiánnyal tervezték meg az idei költségvetést, hogyan alakul az államadósság a GDP-hez mérten?
– A kormány alapvető érdeke az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése. A kedvezőtlen világgazdasági környezet, az orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt a kormány a központi tartalékot is megemelte: az eredetileg tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárdra nőtt a tartalékok összege. Az intézkedések mellett is jelentősen csökkenhet a hiány mértéke az idén 2022-höz képest: a különleges gázkészletvásárlás nélkül számított 5 százalékról a GDP 3,9 százalékára. Fontos változás az eredeti költségvetési törvényhez képest, hogy még nagyobb arányú államadósság-csökkentéssel számolunk.
A GDP-arányos államadósságot a 2022 végi 73,3 százalékról 69,7 százalékra kívánjuk javítani 2023 végére.
Érdemes megjegyezni, hogy e mutató 2021 végén még 76,6 százalék volt. Az adósságráta csökkentésének fontosságát ismét hangsúlyoznunk kell. Az infláció megugrásával szerte a világban növekedtek az állami kamatkiadások, ezért is lényeges, hogy az adósságcsökkentési ütemet az idén és jövőre is fenntartsuk. Ebben a szellemben készítjük elő a 2024-es költségvetési tervezetet.
Az adósságcsökkentést természetesen érdemben segítheti a gazdasági növekedés, amely reményeim szerint az idén is kedvezőbb lesz, mint az uniós átlag. Így most, a veszélyek korában is fennmaradhat a 2013 óta minden évben látott tendencia.
