Továbbra sem talál magára a magyar ipar: februárban a termelési volumen 4,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás az előző hónapokhoz viszonyítva 0,3 százalékkal emelkedett.
Annak ellenére, hogy a feldolgozóipari BMI erőteljes növekedésre utal, ennek semmi jele a kibocsátási adatokban, januárban is 3,2 százalékkal csökkent a volumen.
Mindez egyre inkább erősíti azt a feltételezést, hogy az első negyedévben még mindig recesszióban lehetett a magyar gazdaság, pedig pont az ipartól várták az elemzők a GDP-bővülés legfőbb támaszát.
Bár a részletes adatokat csak később közli a KSH, annyit azért elárult, hogy a termelés csökkenéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult.
A legnagyobb súlyú alágak közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább,
de nőtt a járműgyártás is, viszont a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett a termelés volumene.
Ezzel a termelés az év első két hónapjában 2,4 százalékkal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában.
