Indul a program, amelynek keretében hatalmas méretű pénzhalom, majd’2000 milliárd forint jut a fejlettnek számító főváros továbbfejlesztése mellett a legelmaradottabb magyar vidékek felzárkóztatására.
A TOP Plusz (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) a 2021–2027 közötti programozási időszakra szól, és Magyarország teljes területét lefedi. A lényege, hogy javuljon az EU-szintű és az országon belüli területi kohézió, valamint a régiók és vármegyék fejlettségi pozíciója az EU-átlag viszonylatában, továbbá csökkenjen az országon belüli egyenlőtlenség, azaz gyorsított ütemben zárkózzon fel a négy legkevésbé fejlett régió (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) és a komplex programmal fejlesztendő 36 járás.
A célunk, hogy valós támogatást és segítséget nyújtsunk a felzárkózási és versenyképességi problémák megoldására, ezáltal pedig elérjük, hogy minden állampolgárunk egyenlő esélyekkel férjen hozzá a feltételekhez és lehetőségekhez, hogy helyben boldogulhassanak
– mondta Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár.
A legrosszabb helyzetűek kapják a legtöbbet
Az 1962 milliárd forintos teljes keretösszegből 1873 milliárd a megyei önkormányzatok által készített integrált területi programok megvalósítását szolgálja, a fennmaradó 89 milliárd pedig Budapest programjának végrehajtását. A forráskeret 83 százaléka EU-forrás az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA+) finanszírozásából, 17 százalék származik a magyar költségvetésből.
A területfejlesztésért felelős államtitkár kifejtette, hogy a TOP Plusz a második legnagyobb keretösszegű operatív program, ráadásul egyik speciális jellemzője, hogy forrásait lehatárolták a vármegyék és a főváros között.
A célok megvalósítása érdekében súlyozott számítással, a lakosságszám és a gazdasági fejlesztés figyelembevételével állapították meg, hogy hova és mire mennyi pénz jusson.
Biztosítékként olyan részletkikötések is vannak, mind például, hogy az összeg legalább 60 százalékát a négy legelmaradottabb régióra fordítsák, további 10 százalék pedig a 36 leghátrányosabb helyzetű járásba érkezzen. A vármegyéknek lehetőségük volt 42 város kiválasztására, amelyek saját fejlesztési programot valósítanak meg önálló forráskeretükből, emellett a fővárosnak is saját forráskerete van. Ennek a végcélja a Mayer Gábor által említett helyben boldogulás elősegítése, mert például nemrég egy előadásában Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is szólt arról, hogy elnéptelenednek a végek, ahonnan Budapestre és agglomerációjába, illetve az északnyugati háromszögbe költöznek az emberek.
Kiegyensúlyozott partnerség
Az államtitkár hozzátette, hogy a magyar kormány az elmúlt egy évben mintegy 1000 milliárd forint összegben pályázati felhívásokat hirdetett meg saját költségvetése terhére az uniós forrás megérkezéséig, ebből eddig mintegy 750 milliárd forint összegű támogatásról döntés született.
A projekt hat prioritási pontot tartalmaz:
- élhető vármegye
- klímabarát vármegye
- gondoskodó vármegye
- versenyképes vármegye
- budapesti infrastrukturális fejlesztések
- budapesti humán fejlesztések
Pénz és akarat szükséges
Felállt a programhoz tartozó monitoringbizottság is, amelynek a „kiegyensúlyozott partnerség jegyében” több mint fele nem kormányzati, hanem civil szereplő.
Ahová pénz érkezik, és az akarat is megmutatkozik, ott működnek a programok
– közölte Agnes Monfret, az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főosztályának magyarországi programvégrehajtásért felelős egységvezetője. Szorosan együttműködnek majd a helyben dolgozó kollégákkal, mert ők tudják pontosan, hogy mire van szükség, ráadásul mivel hosszú távú befektetésről van szó, szükséges a visszajelzés és -csatolás.
A program keretében köz- és kerékpárutak infrastrukturális fejlesztése, az egészségügyi és szociális ellátás javítása, valamint energetikai és klíma-, illetve aktív turisztikai fejlesztések valósulnak meg.
A korábbi TOP programban összesen 1600 milliárd forint állt a hazai települések rendelkezésére, amelyből Varga Mihály pénzügyminiszter ismertetése szerint több mint 800 kilométer új út épült, 14 ezer bölcsődei férőhely létesült és 1500 kilométeren épült kerékpárút.
