A kormány áttekintette a háztartások és a nem pénzügyi vállalkozások megtakarításainak szerkezetét. Megállapította, hogy jelentős mértékben nőtt mindkét szektor esetén a pénzügyi megtakarítás. Az értékpapírokon belül a növekedés főleg a befektetési alapokhoz kapcsolódott – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Mint írják, annak érdekében, hogy az alapok legteljesebb mértékben a befektetők védelmét szolgálják, a kormány megváltoztatta az értékpapíralapokkal szembeni elvárásokat. Megállapította, hogy az értékpapíralapoknak a nevükből egyértelműen következő módon értékpapírtúlsúlyos profillal kell rendelkezniük.
Ezért a kormány arról döntött, hogy 2023. július 1-jétől kezdődően az értékpapíralapok – ideértve a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok – portfóliójában az értékpapírok súlyának legalább 60 százaléknak kell lennie, miközben a szigorú likviditási elvárásokat változatlanul hagyta.
Az intézkedésre vélhetően azért volt szükség, mert az elmúlt időszakban jelentősen megugrott a háztartások értékpapír-állománya, 2023 februárjában megközelítette a 21 ezer milliárd forintot, szemben a két évvel korábbi 15 ezer milliárddal.
Csak az elmúlt egy évben 1488 milliárd forint lakossági megtakarítás áramlott befektetési jegyekbe, emellett egyéb kötvényekben 487 milliárd forint, tőzsdei részvényekbe 410 milliárd, míg államkötvényekbe 393 milliárd forint.
A befektetési jegyek állománya 3 százalékponttal nőtt, az államkötvények állománya eközben 6 százalékpontot csökkent. Főleg kötvényalapokba áramlottak a háztartások érékpapír befektetései. Ugyanez a folyamat látszik a nem pénzügyi vállalatok értékpapír-állományában, ahol szintén meredék emelkedés történt, itt a befektetési jegyek állománya 5 százalékpontot nőtt, míg a tőzsdei részvények állománya 9 százalékpontot csökkent. Fontos azonban látni, hogy a kötvényalapokba áramló pénz összességében nem az államot, hanem a bankokat finanszírozza.
