A magyar lakosság csaknem 80 százaléka ugyanannyi vagy kevesebb pénzből él, mint az elmúlt 2-3 évben, és csak 16 százalékuk tudta növelni a pénzügyi tartalékait – derült ki az Allianz biztosító nem reprezentatív felmérésének eredményeiből.
Fotó: Shutterstock
A válaszadók 77,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legfeljebb ugyanannyi a bevétele, mint a megelőző években, miközben miközben az hatására az életük lényegesen drágább lett. Ezt támasztja alá az is, hogy márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.
A kutatás szerint a magyarok alig több mint ötödének (22,6 százalék) emelkedtek a bevételei. Azonban érdekes adat, hogy kétszer annyi férfi számolt be bevételnövekményről, mint ahány nő. Ez azonban nem feltétlenül jelent pluszban elkölthető pénzt számukra.
Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Zrt. Személybiztosítások Igazgatóságának vezetője kiemelte, hogy a gazdaságpolitikai kihívások (koronavírus-járvány, orosz–ukrán háború, infláció) jelentős hatással voltak a megtakarításokra és befektetésekre is.
A megkérdezettek 17,9 százaléka vallott úgy, hogy a mindennapi megélhetés miatt felélte korábbi megtakarításait, 15,4 százaléknak pedig korábban sem volt és jelenleg sincs megtakarítása, ami a 43–58 évesekre jellemző a leginkább.
Mindössze 15,8 százalék azok aránya, akik növelni tudták a pénzügyi tartalékaikat, és csupán 5,4 százalék az, akik a hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarításaikat is.
A nemeket vizsgálva kirajzolódik, hogy a férfiak majdnem háromszor annyian (24,4 százalék és 9,4 százalék) tudták növelni a tartalékaikat, miközben kétszer annyi nő élte fel a megtakarításait.
A kitöltők mintegy fele (49,1 százalék) gondolja tudatosnak magát pénzügyi téren, de teljes meggyőződéssel csak 19 százaléka állítja ezt magáról. Itt is érdekes a nemek megosztása, a férfiak ugyanis magabiztosabban vallják magukat teljes mértékben tudatosnak, mint a nők (24,2 százalék szemben a 15,1 százalékkal). Csupán 11,5 százalék azok aránya, akik inkább nem, vagy egyáltalán nem tartják magukat tudatosnak ilyen téren.
A pénzügyi tervezés fontosságát valamelyest alátámasztja, hogy a válaszadók kétharmadának (67,4 százalék) van vésztartaléka, ám az, hogy harmaduknak nincs, még továbbra is magas arány.
A válaszok alapján érdekes kép rajzolódik ki a kockázatkerüléssel kapcsolatban is.
A magyarok majdnem közel fele (47,7 százalék) kockázatkerülőnek tartja magát, 14 százalékuk teljes mértékben.
Korosztályi bontásban a 18–26 évesek kerülik a legkevésbé a kockázatokat, az 59-77 évesek pedig a leginkább. A felmérésből kiderül továbbá, hogy a nők jóval kockázatkerülőbbek, mint a férfiak (54,1 százalék és 39,2 százalék).
A válaszadók esetében a legismertebb öngondoskodási konstrukciók az életbiztosítás (71,3 százalék), a baleset-biztosítás (59,9 százalék) és az önálló nyugdíjmegtakarítási formák (59,5 százalék), valamint az egészségbiztosítás (56,3 százalék). A havi fix banki megtakarítást 49,1 százalék, az ingatlanbefektetést pedig 47,7 százalék ismeri.
Ezt követik a befektetési alapok (44,8 százalék), az otthon tartott készpénz (36,2 százalék), a kriptovaluták (22,6 százalék), illetve az egyéb, értékálló vagy idővel értéknövelő tárgyak (22,2 százalék). A kutatás egyúttal arra is rámutat, hogy az élet-, baleset- és egészségbiztosításokat a nők valamivel jobban ismerik, mint a férfiak.
Az Allianz szakértői szerint a pénzügyi tudatosság területén minden olyan országban lenne hova fejlődni, ahol a biztosítótársaság jelen van. A biztosítótársaság március végén Magyarországon is elindította a „Start making Cents, azaz Az öngondoskodó” című kampányt, amelynek célja a témára való figyelemfelhívás és ismeretbővítés.
