Nagy hagyománya van Magyarországon az adóelkerülésnek, hiába lebeg az ember szeme előtt a nemes cél a minőségi közszolgáltatás biztosítására, ha be kell fizetni a közterheket, azonnal jönnek a kifogások. Mielőtt azonban pálcát törnénk a magyar társadalom felett, amiért olykor nem úgy viselkedik, mint a skandinávok (magas adókért cserébe minőségi közszolgáltatás jár), ne tegyük. Egyrészt ez történelmi hagyatékunk, másrészt az egész régióra jellemző ez az attitűd. Így aztán az államnak nem marad más választása, mint hogy alacsonyan tartja az adókat, amelyeket már jó eséllyel befizet mindenki.
Különösen igaz ez a magyar kulturális elitre, amely rendre harsányan megszólal, színvonalasabb minőségű oktatást vagy egészségügyet követelve, miközben Magyarországon az állam az ekhós adózáson keresztül jelentős adókedvezményben részesíti. Bár a hivatalos megfogalmazás úgy szól, hogy azért ad kedvezményt, hogy
a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggő információhoz való hozzájutást, a művészeti alkotás szabadságának megvalósulását és a testkultúra, különösen a sport fejlődését előmozdítsa.
A törvény taxative felsorolja az ebbe a körbe tartozó foglalkozásokat: művészek (grafikus, fordító, író, rendező, színházi fodrász, koreográfus), a média (újságíró, szerkesztő, hangmérnök), valamint sporttal kapcsolatos tevékenységet végzők (hivatásos sportoló, sportszövetség alkalmazottja, edző). Ám nemcsak ezt az adónemet, a katát is sokan választották korábban ebből a körből, nem véletlenül tűnt fel a tavalyi tüntetők között rengeteg művész.
Az ekho jóval kedvezőbb, mint a bért terhelő adók, ugyanis ez 15 százalékos adóforma, és nem kell tb-t és szochót fizetni
– hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere. Hozzátette, az ekho esetében alapszabály, hogy legalább a után meg kell fizetni minden bérjárulékot (tb, szocho). Az efölötti részre alkalmazható az ekho, mégpedig sportolók esetében 500 millió, egyéb sporttal kapcsolatos tevékenységet végzők esetén 250 millió, míg a nem sporttal kapcsolatos ekhót választani jogosultak esetén 60 millió forint éves bevételig.
Ez utóbbival kapcsolatban fontos, hogy korábban 13 százalékos kifizetőt terhelő ekhót is kellett fizetni, tehát csak a tb-járulék az, amit régebben nem kellett. Azonban a kivezetésével egyidejűleg egy kormányrendelet – legalábbis egyelőre, a háborús fennállása idejére – a kifizetőt terhelő ekhót is eltörölte, így kizárólag a 15 százalék ekho fizetendő az ekho alá eső jövedelmek tekintetében 2022. szeptember 1-jétől – magyarázta a szakember.
Hogy érzékeltessük a kedvezmény nagyságát, aki a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő, bruttó 531 ezer forintot keres havi szinten, annak 353 ezer forint a nettó fizetése, míg az ekhós adózó ugyanekkora bruttó esetén 408 ezret vihet haza, tehát közel 60 ezer forinttal kevesebbet adózik.
Egyébként a tavaly publikált adatok szerint 41 ezren ekhóztak, ugyanakkor azt egyelőre még nem tudni, hogy a kata kivezetése mennyire növelte meg az ekhót választók számát – jelezte Bagdi Lajos.
