Az Országos Mentőszolgálat minden részletre kiterjedő vizsgálatot folytatott egy a mentőkhöz 2023. május 10-én, délelőtt érkezett segélyhívás fogadása kapcsán – közölte a szolgálat a honlapján. Nem nevesítették, de egyértelmű, hogy Gálvölgyi János színművész az érintett beteg, akihez segítséget hívtak. 

GÁLVÖLGYI János Budapest, 2019. április 9.Gálvölgyi János Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, humorista otthonában.MTVA/Gyűjtemény: Keleti Éva Budapest, 2019. április 9.
Gálvölgyi János Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, humorista otthonában.
MTVA/Gyűjtemény: Keleti Éva
Fotó: Keleti Éva / MTI

A vizsgálat során – amint azt a hivatalos közleményben jelezték – sor került a telefonbeszélgetések hanganyagainak elemzésére, a számítógépes rendszerekben rögzített egyéb adatok, a szabad mentőkapacitás ellenőrzésére és az érintett mentődolgozók meghallgatására is. 

Az intézkedések szakmai értékelése szerint 

a segélyhívást fogadó mentésirányító rosszul döntött,

amikor a bejelentőtől kapott információk alapján az esetet nem az életveszélyes kategóriába („P1 riasztás”) sorolta, hanem a P2-esbe, ami nem jelent közvetlen életveszélyt. 

Mindennek következtében nem küldtek rohamkocsit, noha az rendelkezésre állt és riasztható volt, vagyis azonnal el tudott volna indulni Gálvölgyi Jánosért.

A nehézlégzés (még ha már egy napja fennáll is) olyan riasztó tünet, amely magában hordozhatja az életveszély lehetőségét,

és ezt a hozzátartozó visszahívása során feltett, tájékozódó kérdésekkel sem lehetett kizárni – állapították meg az esetet kivizsgáló szakértők.

20230302 Nyíregyháza dr. Pápai György, az Országos Mentőszolgálat orvosigazgatója, aki az ízületi betegek megyei egyesületének meghívására  a Jósa András kórházban beszélt a vármegyénkben március 1-jén életbe lépett új ügyeleti rendszerről.Fotó: Dodó Ferenc DFKelet-Magyarország  20230302 Nyíregyháza 

dr. Pápai György, az Országos Mentőszolgálat orvosigazgatója, aki az ízületi betegek megyei egyesületének meghívására  a Jósa András kórházban beszélt a vármegyénkben március 1-jén életbe lépett új ügyeleti rendszerről.

Fotó: Dodó Ferenc DF
Kelet-Magyarország
Fotó: Dodó Ferenc

Közvetlen életveszély ugyan az elhangzott tünetek alapján nem volt egyértelműen megállapítható, de kétséges esetben a betegbiztonság érdekében mindig a súlyosabb lehetőséget kell irányadónak tekinteni. Fentieket alátámasztja az is, hogy a beteg állapota a későbbiekben tovább romlott, és jelenleg is intenzív osztályos kezelésre szorul – foglalták össze az eset, illetve a hibás döntés lényegét.

A felelősség megállapítása elmarasztalást von maga után,

a mentésirányítók munkájának szakmai támogatását az Országos Mentőszolgálat tovább erősíti.

A kórházba végül lánya vitte a nehezen lélegző és félrebeszélő színművészt, aki ezt követően gyorsan az intenzív osztályra, majd nem sokkal később egy másik kórházba, ott mélyaltatásba és lélegeztetőgépre került, miután tüdőembóliát diagnosztizáltak nála. 

A család folyamatosan tájékoztatja a Gálvölgyi Jánosért aggódókat, 

a művész állapotáról szóló legutóbbi információk szerint egyelőre nincs változás.

A történtek kapcsán a Világgazdaság is az Országos Mentőszolgálathoz fordult, azt tudakolva, hogy mi az érvényes protokoll, hogyan minősítik a hívásokat, mennyi idő alatt kell kiérkeznie a mentőnek a különböző sürgősségi kategóriák alapján a beteghez. A mentés menetéről érdeklődve arra is kíváncsiak voltunk, hogy évente hány esethez vonulnak ki a mentők, és hány esetben merül fel, hogy esetleg hibázott a mentésirányító vagy a szolgálat bármelyik munkatársa, azaz hány esetben kell utóbb kivizsgálniuk a történteket.

Az Országos Mentőszolgálattól érkezett válaszlevélben a vizsgálatról kiadott közleményt kaptuk meg, és azt az információt, hogy mentőegységeik évente több mint 1,2 millió esetet látnak el Magyarországon. 

A Győrfi Pál kommunikációs és PR-vezető által jegyzett levélben szerepel még:

A mentésirányítók szigorú szakmai szabályok és eljárásrendek alapján, korszerű informatikai háttérrel végzik feladatukat. Munkájuk során egyetlen hiba is súlyos következményekkel járhat, szakmai támogatásukat folyamatosan erősítjük, fejlesztjük.

Győrfi Pál többször, több helyen nyilatkozott az elmúlt két napban, például arról, hogy

amikor a segítséget kérő hozzátartozó nincs olyan állapotban, hogy megfelelő információkkal tudjon szolgálni, a legrosszabbat kell feltételezniük.

A mentésirányítást speciális szofverek segítik, az országos rendszer lényege, hogy bárhonnan azonnal át tudják csoportosítani a szabad erőket oda, ahol éppen nagyobb szükség van rájuk.

Zajlik egy fejlesztés, amelynek révén hozzá tudnak majd férni a telefonáló kamerájának képéhez a hívás idején, ami nagy segítség lesz a beteg állapotának felmérésében. Jelenleg csak a szóban közölt információkra tud támaszkodni a beteg állapotának gyors felmérésében az ügyeletes, a mentők felelőssége, hogy 

egyetlen hibás döntésük sem lehet

– mondta a Rádió1-nek adott interjújában a Gálvölgyi Jánossal történteket követő napon Győrfi.