Senki se számítson arra, hogy a jegybank 100 bázispontos kamatvágása hirtelen megváltoztatja a hitelpiacot, a 17 százalékos effektív kamat ugyanis még mindig rendkívül magas – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, miután a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően lazított a monetáris kondíciókon, és a 18 százalékos irányadó ráta csökkentésével, valamint a kamatfolyosó szűkítésével megkezdte a monetáris politika normalizációját.
A nemzeti bank az felfutásával párhuzamosan szigorított az elmúlt időszakban. Ha nem lett volna elég a 13 százalékos alapkamat – amely már szintén túl volt azon a ponton, amely mellett a hitelpiac életben maradhatott volna –, az októberi kamatemelések végleg be is tették a kaput a hitelezésnek: a vállalatok új hitelfelvétele az első negyedévben éves alapon 16 százalékkal csökkent, miközben a lakosság esetében a lakáshiteleknél 66,8, a szabad felhasználású hiteleknél 13,5, a személyi hiteleknél 9,3, a babaváró hiteleknél 64,1 százalék a visszaesés, egyedül az áruhiteleknél volt növekedés. Ez azt jelenti, hogy a lakossági hiteltípusok együttes folyósítása a felére zuhant.
Mindez annak fényében nem meglepő, hogy az MNB márciusi hitelezési jelentése szerint a vállalati kamatlábak a tavalyi negyedik negyedévben átlagosan 18 százalékon voltak az új hiteleknél, míg a lakáshitelek esetében – a kamatfixálás hosszától függően – 8–11 százalékos átlagos kamattal lehetett lakáshitelhez jutni, a nem jelzálogalapú személyi hitelekhez pedig 12–25 százalékos THM mellett. A vállalatok annyival kedvezőbb helyzetben vannak, hogy a kormány számos kedvezményes hitelt biztosít számukra, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak, illetve Széchenyi Kártya Programnak is jókora szerepe van abban, hogy nem látunk nagyobb visszaesést a céges hitelezésnél.
Természetesen nem azért ilyen magas a kamat, mert a jegybank ki akar szúrni a hitelpiaccal. A forint stabilizálása megkívánta a magas kamatszintet, és ezt csak fokozatosan, a forint gyengülését elkerülve lehet mérsékelni. A kamatcsökkentés hatása tehát csak fokozatosan tud megjelenni a hitelvolumenben – ahogy csökkennek a piaci kamatok, úgy tud ismét visszatérni az élet a hitelpiacokba
– magyarázta a szakember. Regős úgy véli, abban nincs semmi meglepő, hogy a hitelezés visszaesett, és nem is irracionális, hiszen most mindenki a kamatok csökkenését várja, így érdemes kivárni a felvétellel.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője is úgy látja, az első lépésnek még nem lesz érzékelhető hatása, hiszen 100 bázispontos csökkentés után is 17 százalékos kamat mellett tudnak elhelyezni rövid távú betétet a kereskedelmi bankok a jegybanknál.
Várakozása szerint a lakossági hitelek kamata legkorábban a harmadik negyedévben kezdhet el mérsékelten csökkenni, a jegybanki lépéseket ugyanis csak késve követik a kereskedelmi bankok, ami már a kamatemelési ciklus elején is tapasztalható volt.
Hangsúlyozta, hogy elsőként a rövid betéti kamatok jelentősebb mérséklésére lenne szükség. A személyi hitelek kamatsávjának alsó széle a harmadik-negyedik negyedévben kerülhet a 10 százalékos szint alá, de a jelzálogalapú lakáshitelek esetében jóval lassabb és kisebb mértékű lehet a csökkenés, hiszen a hosszú távú, 10–20 éves hitelek esetében a kamatemelkedés mértéke is kisebb volt – emelte ki Varga.
Regős Gábor pedig arra mutatott rá, hogy mivel az irányadó ráta az év végére 11 százalékra csökkenhet, a hitelezés tényleges beindulása az év végén vagy a jövő év elején várható – bár ezt természetesen a gazdasági környezet alakulása is befolyásolja.
