Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartott sajtótájékoztatót a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülését követően, ahol a jegybank 100 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, ugyanakkor az alapkamathoz nem nyúlt. Az elnök bejelentette: 1 százalékponttal mérsékelték a 18 százalékos irányadó rátát is, az egynapos MNB-betétek kamatát, és ezzel megkezdődött a monetáris politika normalizációja.
Versenyképességi fordulattal nyerhetjük meg az infláció elleni háborút
Matolcsy György szerint ahhoz, hogy megnyerjük az inflációval szembeni háborút, kell a versenyképességi fordulat. Korábban csak azt mondták, hogy a fenntartható felzárkózáshoz kell a versenyképesség javítása,
most már látjuk, hogy egyetlen célunkat sem tudjuk elérni, ha nem hajtjuk végre a versenyképességi fordulatot, ami termelékenységi fordulatot is takar
– mondta, hozzátéve, hogy a kormány és a jegybank csak együtt lehet sikeres. Szerinte a jövő évi költségvetés már erre egy ígéret.
Romantikus illúzió, hogy a költségvetés jól járhat az inflációval
Matolcsy szerint úgy tűnik, hogy a költségvetés a magas inflációval jól jár, ám ez nem igaz, 2019-ben még nem volt 1000 milliárd forint a kamatkiadások mértéke, ez jövőre 2600 milliárd forintra emelkedik.
Romantikus illúzió, hogy a költségvetés jól járhat az inflációval
– mondta az MNB elnöke, aki szerint a közgazdasági törvényekkel nem mehet szembe a kormány, utalt az ársopok hatására. Szerinte ott lehet magasabb az infláció, ahol alacsony volt a termelékenység és gyenge a versenyképesség. Az infláció elleni küzdelem legjobb eszköze az erős versenyképesség. A monetáris tanács nem tartja véletlennek, hogy a magyar élelmiszeripar hátulról a második legalacsonyabb versenyképességgel rendelkezik, miközben itt a legmagasabb az infláció. Szerinte csak az nyer, aki visszaállítja a növekedés és az egyensúly összhangját, az infláció az egyensúlytalanságot jelzi. Ezért most az egyensúlyt kell helyreállni – hangsúlyozta az MNB elnöke.
„Üdvözöljük, hogy a kormány egy év után csatlakozott az infláció elleni küzdelemhez”
Végül Matolcsy György arról beszélt, hogy a hetvenes évek legnagyobb tanulsága: az infláció közellenség, makacs, ha nem vigyázunk, győz. Az Egyesült Államokban 1982-ben kellett legyőzni a két számjegyű inflációt, tehát nem igaz az a feltevés, hogy az inflációt legyőztük.
Az infláció egy búvópatakként visszatérhet
– mondta a jegybank elnöke, hozzátéve, hogy a monetáris tanács elszántan folytatja a közellenséggel szembeni küzdelmet. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy önmagában a jegybank nem tudja leküzdeni az inflációt, szükség van erre a kormányra is.
Üdvözöljük, hogy a kormány egy majd másfél év után csatlakozott az infláció elleni küzdelemhez
– jegyezte meg Matolcsy, aki szerint az infláció 80 százalékban importált, ám hamar megtalálja az utat az alacsony versenyképességű, monopol helyzetben lévő vállalatokhoz.
A bankrendszer likviditása stabil, megérte felkészülni a stresszhelyzetekre
Jelentősen javultak a kockázati tényezők Virág szerint, ez is hozzájárult a mai lépéshez. Ilyen tényezők között említette az energiaárak mérséklődését, a nagy jegybankok kamatemelési periódusának várható lezárását, illetve a külkereskedelmi egyenlegünk javulását. A hazai bankrendszerről azt mondta, hogy a likviditása stabil, szerinte megérte felkészülni a stresszhelyzetekre.
A jövővel kapcsolatban jelezte, hogy az alapkamat fenntartása tartósan indokolt, ez biztosítja az infláció letörését, amivel év végére pozitív lehet a reálkamat.
A monetáris tanács a megítélése szerint csak a kockázati tényezők tartós javulása esetén folytathatja a normalizációs lépéseket.
A fogyasztói kosár kétharmadában csökkent az infláció májusban
A maginfláció először mérséklődött – hívta fel rá a figyelmet Virág Barnabás, aki szerint a dezinfláció nagyon magas szintről indul. A monetáris tanács kiemelt figyelemmel követi az infláció szerkezetét. A fogyasztói kosár kétharmadában csökkent az infláció májusban, ugyanakkor a piaci szolgáltatások esetében erős havi átárazások figyelhetők meg. Mindenesetre a monetáris politika szigorítása egyre szélesebb körben fejti ki hatását az MNB alelnöke szerint.
Az infláció közellenség, minél gyorsabban szerezzük vissza az árstabilitást, annál gyorsabbban térhet vissza a gazdaság a növekedéshez
– mondta, hozzátéve, hogy az év első felében egy mérséklődő GDP-pályára lehet számítani, majd az év második felében pöröghet fel a gazdaság az infláció mérséklődésével és a beruházások növekedésével.
Az egynapos betéti eszköz változtatásánál óvatos megközelítést fognak alkalmazni
A monetáris tanács álláspontja, hogy a pénzpiaci stabilitás az infláció leküzdésének feltétele, az egynapos betéti eszköz változtatásánál óvatos megközelítést fognak alkalmazni. Ugyanakkor a kockázati tényezők javulása alapján a jegybank megkezdhette az irányadó ráta csökkentését.
Nincs napirenden az alapkamat megváltoztatása
Áprilisban a dezinfláció ütemet váltott, az infláció csökkenése a következő hónapokban tovább gyorsul, és jó esély van az év végi egy számjegyű inflációra – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke, aki ugyanakkor hangsúlyozta, nem dőlhetnek hátra. Szerinte szükséges a szigorú monetáris politika fenntartása.
A monetáris tanács megítélése szerint az alapkamat 13 százalékos szintjének megváltoztatása nincs és jó ideig nem is lesz napirenden.
Ezzel Virág szerint év végére pozitív lehet a reálkamat, ami szintén segíti az infláció letörését.
„Makacsabb a természete, mindenhova befurakszik”
A szükségtelenül magas államháztartási hiány és az ársapkák együttesen eredményezték a magas inflációt Matolcsy György szerint. Jelezte, hogy az infláció lassan jön lefele, „makacsabb a természete, mindenhova befurakszik”. Emlékeztetett rá, hogy az elsők között jelezték, létezik a profit húzta infláció. Ez életveszélyes játék Matolcsy szerint, ami erősíti az amúgy is magas inflációt.
Nagyon nagy baj lett volna, ha októberben nem lép a jegybank
A jegybank azonnal elindította a kamatemelési ciklust, amikor látta az infláció emelkedését. 2022 szeptemberében látni lehetett, hogy 5-8 negyedéves horizonton lehetséges az infláció tetőzése, ezért hozták meg azt a döntést, hogy megállnak az alapkamat-emeléssel.
Három út állt előttünk, az egyik, hogy folytatjuk. Úgy gondoltuk, hogy a 13 százalékos szint elegendő ahhoz, hogy csökkenjen az infláció, igazunk lett
– mondta, hozzátéve, hogy a másik lépés, hogy megállnak, de nem jelentik ki, csak lebegtetik. Szerinte a pénzpiac mindkét esetben komoly támadást indíthatott volna a magyar pénzpiac ellen. A jegybank a harmadik lépést választotta, azaz megállt. Azonban nagyon sok kedvezőtlen hírt kapott Magyarország, amivel egy pénzügyi instabilitási kockázat jelentkezett, ekkor döntöttek a 18 százalékos egynapos betéti kamat bevezetéséről. Szerinte, ha nem reagálnak erélyesen, és nem választják ezt a megoldást, akkor nagy baj lett volna.
Utólag elmondhatjuk a barátainknak, hogy ez volt az egyetlen jó döntés
– mondta, hozzátéve, hogy az „operáció sikerült”.
Országspecifikus tényezők is magyarázzák a magas inflációt
Matolcsy György figyelmeztetett arra, amiről korábban is beszélt, hogy a hetvenes évek válságának tünetei ütötték fel a fejüket. Szerinte azt kell vizsgálni, hogy mitől ilyen magas a magyar infláció. Az elemzéseik azt mutatják, hogy ebben sok országspecifikus jelenség van. Az egyik ilyen szerinte a 2021-es költségvetés, a régióban messze a legmagasabb deficit alakult ki, de még 2022-ben is az egyik legmagasabb volt a 6 százalékos hiány.
Továbbá azt találták, hogy a magas infláció döntően az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál jelentkezett, szerinte az árstopok miatt 3-4 százalékkal lett magasabb a magyar infláció. Ezért azt javasolják, hogy minél előbb vezessék ki az ársapkákat, helyette árfigyelő rendszereket vessen be a kormány.
Továbbra is első számú közellenség az infláció, létrejött a monetáris és a fiskális politika összhangja
Az infláció még mindig magas – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ezért van bőven feladata a jegybanknak.
Közellenség maradt az infláció, a mai döntés lehetővé tette, hogy a kormány és a költségvetés is egy konszolidációs pályára váltson a korábbi fenntarthatatlansága után
– mondta, hozzátéve, hogy nemcsak arról van szó, hogy javult a külső közeg, és beértek az MNB szigorító lépései, hanem hogy összhangba kerülhet a monetáris és a fiskális politika.
Az MNB megkezdte a monetáris politika normalizációját
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a mai nappal elindította a monetáris politika normalizációját – kezdte a sajtótájékoztatót Matolcsy György, hozzátéve, hogy az alapkamat nem változott,
de az irányadó rátát, a 18 százalékos egynapos betéti tender kamatát száz bázisponttal csökkentette.
Tehette ezt azért, mert a jegybank lépései beértek. A külső feltételek javultak, ugyan az instabilitás begyűrűzött, de Magyarországon kevésbé, köszönhetően a jegybank pénzpiaci stabilitást elősegítő lépéseinek.
