Nem lazított érdemben a monetáris kondíciókon a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, a mai kamatdöntő ülésén száz bázisponttal 19,5 százalékra szűkítette a kamatfolyosót.
A döntés előtt a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy legalább 50, de nagyobb valószínűséggel 100 bázisponttal vágja vissza az irányadó kamatrátát a jegybank.
A kamatfolyosó szűkítése is arra utal, hogy mai ülésén a várakozásoknak megfelelően száz bázisponttal csökkenthette az egynapos betéti tender kamatát az MNB, erről azonban bővebben Matolcsy György beszélhet 15 órától.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke április 19-én a Világgazdaságnak adott interjújában hajtotta végre az MNB kommunikációs fordulatát, amelyet a piacok kifejezetten jól fogadtak. Ha a forinttesztelés a jegybank célja, akkor átment a teszten a forint, rövid megingás után a kurzus azóta is a 365–375-ös eurójegyzés között ingadozott. De jól viselte azt is, hogy a monetáris tanács április végi kamatdöntő ülésén 450 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, viszont a 18 százalékos egynapos betéti tender kamatán nem változtatott. Elemzők szerint a piac már elfogadta, amit korábban is árazott, azaz hogy elkezdődik végre a kamatvágási ciklus, így a forintra legfeljebb az helyezhet nyomást, ha nem a várakozásoknak megfelelően lép a jegybank.
Hosszú út vezetett a mai napig
Az MNB 2021. június 22-én indította el a kamatemelési ciklust, amely változó intenzitással 2022 elején kapcsolt nagyobb fokozatba. Bár 2022 májusában még úgy tűnt, hogy lassít a tempón a jegybank (Virág Barnabás a Világgazdaság konferenciáján lassú, fokozatos szakaszról beszélt), az inflációs adatok és a nemzetközi fejlemények fényében utólag elhamarkodottnak bizonyult a kijelentés: júniusban az inflációs várakozások emelkedésével és az európai súlyosbodásával párhuzamosan újabbnál újabb negatív rekordokat döntött meg a forint árfolyama, a kényszerhelyzetben pedig a jegybanknak nem volt más választása, mint egy újabb agresszív, 185 bázispontos kamatemeléssel, 7,75 százalékra emelni az alapkamatot.
Lezárta, majd kinyitotta a kamatemelési ciklust az MNB
Végül szeptemberben 13 százalékos alapkamatnál Matolcsy György bejelentette a kamatemelési ciklus lezárását, mivel „nincs értelme továbbmenni a két számjegyű alapkamatnál”, az októberi események azonban ismét felülírták az MNB számításait: a folyó fizetési mérleg bődületes hiánya és a forint elleni spekulációk egymást erősítve óriási nyomást helyeztek a hazai fizetőeszközre, így a piaci stabilitás megteremtése érdekében újabb eszközöket kellett bevetni. A jegybank 18 százalékos kamat mellett hirdetett meg egynapos betéti tendereket, a kamatfolyosó felső szélét az addigi 15,5 százalékról 25 százalékra emelte, továbbá arról is döntött, hogy biztosítja a gazdaság energiaigényéhez a szükséges devizát. A forint árfolyamát ezekkel a lépésekkel sikeresen stabilizálta, 435 körüli történelmi csúcsról visszafordult az árfolyam, amely azóta több mint 10 százalékot erősödött.
Eljött az inflációs fordulat, egyelőre csak a platózást látjuk
Az inflációs áttörésre azonban jó ideig még várni kellett. Ugyan januárban 25,7 százalékon tetőzött az infláció , azóta is nagyon lassú mérséklődést, platózást látunk, áprilisban is 24 százalékon állt a mutató, amivel továbbra is Európa-rekorder. Májusban már markánsabb lehet az árcsökkenés, amit támogathat az üzemanyagárak zuhanása mellett a boltokban egyre szélesebb termékkörben tapasztalt akciók árleszorító hatása. Az a mostani várakozások szerint először a nyár közepén eshet 20 százalék alá, és az év végén lehet egy számjegyű. Ezzel, ha nem is tűnik el teljesen a különbség, de legalább összezárhat a régiós országok mutatóival a hazai árindex.
Sokat javult a kockázati környezet
Az MNB kommunikációs fordulatában a döntő szerepet a kockázati tényezők erős és trendszerű javulása játszotta. Bár a svájci és amerikai bankcsődök némi elbizonytalanodást ideiglenesen hozhattak, sokat nem változtattak, a szélsőséges forgatókönyvek időközben kiárazódtak. A gáz- és áramárak számottevő csökkenése, a gáztározók feltöltöttsége, illetve a nagy jegybankok kamatemelési ciklusának közelgő lezárása egyaránt érdemben javították a külső helyzetünket. Lényegében ezek a tényezők vezettek oda, hogy a monetáris tanács áprilisban 25 százalékról 450 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót.
