A külföldön tanuló diákok csupán egynegyede állítja, biztosan visszatér Magyarországra, ha végez a tanulmányaival – derül ki a Blochamps Capital pénzügyi tanácsadó cégnek a Hungarian Youth Association diákszervezettel együttműködésben készült kutatásból.
A Youth Affluent Finance 2022 című kutatás eredményei szerint az érintettek nagy többsége a színvonalasabb oktatás miatt választja a külföldi tanulmányokat, ami nem feltétlen kerül sokkal többe, mintha Magyarországon végeznék az egyetemet.
A külföldön tanuló magyar diákok aránya az EU-s csatlakozás óta 1,7-ről 8 százalékra emelkedett.
Itthon csökkenő tendenciát mutat a felsőoktatásban tanulók száma. 2005-ben 380 ezren vettek részt Magyarországon felsőoktatási képzésben, míg 2021-ben már csak 253 ezren. Ugyanezen idő alatt a külföldön tanuló magyar hallgatók száma 6300-ról 20 ezerre emelkedett.
A magukat a felső középosztályba soroló diákok 22 százaléka egyáltalán nem tervez hitelfelvételt a jövőben, a magukat az alsó középosztályba sorolók között ez az arány csak 14 százalék.
Ingatlanra viszont 57 százalékuk már hajlandó lenne a banktól kölcsön kérni, 21 százalékuk még cégalapításra vagy cégműködtetésre is. Külföldön átlagosan kétszer annyi nettó fizetésre számítanak, mint itthon: kint havi 1,1 millió forintot, míg itthon legalább 510 ezer forintot szeretnének keresni.
Azokban az országokban, ahol nincs ingyenes oktatás, kellemetlen tandíjakkal szembesülnek a diákok. Diákhitel nélkül, a szülők támogatásából és a saját fizetésükből (már ha van idejük az egyetem mellett dolgozni) kell kigazdálkodniuk a tandíjat, a lakhatást és az étkezést, és ha felvétele válik szükségessé, arra mint önmagukba való befektetésre tekintenek. A minőségi diploma magabiztossá teszi a megkérdezetteket: 90 százalékuk meg van győződve róla, hogy kényelmesen vissza tudja fizetni a felvett hitelt.
A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók nagy többsége a kriptovalutát tartja a legnépszerűbb befektetési eszköznek, 69 százalékuk mégsem fektetné ebbe a pénzét.
A válaszadók szerint a fiatalok általában a rövid távú befektetést részesítik előnyben, 41 százalékuk mégis lakásra gyűjt, amit nem a jelenlegi lakhelyükön, hanem Magyarországon terveznek megvásárolni.
A hagyományos takarékoskodás már nem ad akkora stabilitást, mint a szüleink korában
– mondta egy válaszadó, és a kutatás többi alanya sem gondolkodik állami nyugdíjban. Vagyoni helyzettől függetlenül a diákok 20 százaléka talán ezért sosem beszél a szüleivel pénzügyekről, a többségük szemében viszont a szülők megfontoltnak és kockázatkezelőnek tűnnek. Mindössze 7 százalékuk mondta azt, hogy szülei költekező típusú emberek. Ehhez képest a megkérdezettek mindössze 33 százaléka érzi úgy, hogy a pénzügyi tudásának legnagyobb részét a szüleitől, illetve a családjától szerezte.
Mindazonáltal sokkal kritikusabbak a fiatalok a saját generációjuk befektetési szokásait illetően, mint amit a realitás sugallhat a saját befektetési szokásaik alapján.
A megkérdezettek mindössze 33 százaléka gondolja úgy, hogy a generációja kockázatkerülő, annak ellenére, hogy 82 százalékuk emelte ki, elsősorban a megtakarításait szeretné befektetni.
„A hagyományos takarékoskodás már nem ad olyan stabilitást, mint a szüleink korában” – vallják a megkérdezettek. A Z generáció pénzügyi tudatosságát igazolja, hogy az öngondoskodás prioritást nyer már fiatal korban, ám a korosztály jellemzően nem gondolkodik az állami nyugdíjban, inkább aktívabb eszközökkel kívánja megalapozni időskori kényelmét – áll a felmérésben.
