A magyar agrárhitelezési piac sajátosságai egyediek, nem vehető egy kalap alá a többi ügyfélszegmens finanszírozásával. Koncentráltabb, mint a vállalati vagy a lakossági banki hitelezés, az igényeket, valamint a lehetőségeket pedig az időjárás alakulása is nagymértékben befolyásolhatja. „Az agrárium válságálló ágazat. Élelmiszert mindig fogyasztunk, tehát állandóan van rá kereslet. A bankszektor az agráriumot tartja az egyik legstabilabb piacnak, ahol a bedőlési ráta tradicionálisan a legalacsonyabbak között van” – vezetett be megkeresésünkre a speciális üzletág világába Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Az MKB Bank és a Takarékbank egyesüléséből május elején létrejött MBH Bank szakértőinek számításai szerint jelenleg négy bank osztozik a hazai agrárhitelezési piac 90 százalékán, s ebben mára ők a piacvezetők. 

© Katona Tibor
2020.04.14. Pókaszepetk A megyében már az ünnepek előtti napokban megkezdték a mezőgazdasági termelők a kukorica, illetve a napraforgó vetését.Fotó: Katona Tibor KT Zalai Hírlap 2020.04.14. Pókaszepetk 

A megyében már az ünnepek előtti napokban megkezdték a mezőgazdasági termelők a kukorica, illetve a napraforgó vetését.
Fotó: Katona Tibor KT 
Zalai Hírlap
Az MBH Banknak hozzávetőleg harmincezer számlavezető agrár- és élelmiszeripari ügyfele van, amelyeknek több mint a felét közvetlenül finanszírozzák. Fotó: Katona Tibor / Zalai Hírlap

Az agrárium és az élelmiszeripar – együtt az élelmiszer-gazdaság – ma már olyan nagy egység, amelybe mindinkább beletartozik az agribiznisz is. Ez utóbbi alapvetően az agráriumot és az élelmiszeripart kiszolgáló egyéb ágazatokat foglalja magában. Így például a műtrágyagyártást és -kereskedelmet, a gépgyártást és -kereskedelmet, a növényvédő szerekkel kapcsolatos tevékenységeket, a gabonakereskedelmet. „Egyszóval a szántóföldtől az asztalig a teljes termékpálya állomásait, amelynek része a kiskereskedelem is. Az élelmiszer-infláció átfutása a rendszeren a sok állomásból álló folyamat miatt tartott ilyen sokáig” – fogalmazott a szakember.

A hazai agrárium termőterületének felével van kapcsolatuk

Tavaly az MKB Bank és a Takarékbank 540 milliárd forintos hitelállománnyal zárta az esztendőt, ami az agráriumban mintegy 30 százalékos piaci részesedést jelentett. Az egyesült MBH Banknak hozzávetőleg 30 ezer számlavezető agrár- és élelmiszeripari ügyfele van, amelyeknek több mint a felét közvetlenül finanszírozzák. A területhez tartozik a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszeripar, a szőlő- és borágazat, a kertészet hitelezése is, függetlenül az üzemmérettől és attól, hogy milyen tevékenységet végeznek az iparágon belül.

Mindenki hozta, amit tudott

Az MBH Bank elődei közül a Takarékbank hozta az agráriumhoz kapcsolódó legtöbb ügyfelet, az MKB Bank pedig inkább a nagyobbakat. A Takarékbanknál őstermelők, családi gazdálkodók, egyéni gazdálkodók, kisebb cégek domináltak, általuk most hozzávetőleg 70-80 százalékos részesedése van az MBH Banknak a kistermelői piacon. A Budapest Bank pedig, amely még korábban, tavaly tavasszal olvadt be az MKB Bankba, főként az agrár-középvállalatokat integrálta a fúzióba.

„El lehet mondani, hogy szerencsésen alakult az összeolvadás: azt a termékpályát, amelyet megfogalmaztunk, le is fedi a három korábbi bank ügyfélköre. A magyarországi agrárium termőterületének körülbelül felével van kapcsolatunk: 2,2 millió hektárral számolunk, és olyan termék-szolgáltatás csomagokban gondolkodunk, amelyekben nemcsak hitelezünk, hanem például a bankcsoport lízingcége, az Euroleasing géphitelezését is kínáljuk.” 

Lízinget vagy faktoringot is kínálnak és közvetítenek Agrárcentrumokból álló országos hálózatukban.

„Az agrárfinanszírozás az egyik fő irányvonal az MBH Bank működésében. „Míg más banknál ez a sajátos elbánást igénylő ágazat csak egy szegmense a vállalatfinanszírozásnak, nálunk az agrárfinanszírozási hálózat közvetlenül az agrárüzletág vezetéséhez tartozik. A kollégáink csak ezzel foglalkoznak, függetlenül a vállalat méretétől.”

20230328  BudapestHollósi Dávid MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető Igazgatója.    fotó: Bach Máté BPMMagyar NemzetHollósi Dávid MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának Ügyvezető Igazgatója.   20230328  Budapest Fotó  Bach Máté Magyar Nemzet
Hollósi Dávid szerint szántóföldi kistermelő kertészetek, állattenyésztők szempontjából nem a bankok a fő versenytársaink, hanem az integrátorok, illetve azok a piacok, ahol ők halasztott fizetésre hitelt kapnak. Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet

„Több mint kétszáz szakember dolgozik az agrárüzletágban, és folyamatosak a fejlesztések – sorolta Hollósi Dávid – Kiemelten fontos a szoros kapcsolat a vidékkel, a kistermelőkkel, családi vállalkozásokkal. A szántóföldi kistermelő kertészetek, állattenyésztők szempontjából nem a bankok a fő versenytársaink, hanem az integrátorok, illetve azok a piacok, ahol ők halasztott fizetésre hitelt kapnak” – mutatott rá az ügyvezető igazgató. 

Tarolnak a támogatott hitelprogramok

Az Agrár Széchenyi Programban négy kártyából hármat az MBH Bank bocsát ki, azaz 75 százalék a részesedésük a piacon. Ezek kamattámogatott, olcsó és egyszerű feltételekkel elérhető termékek. A másik népszerű konstrukció, a Baross-program kerete pillanatok alatt kimerült, különösen a támogatott forgóeszközhitel-konstrukció. A világgazdasági folyamatok miatt annyira megnövekedtek ugyanis a cégeknél a termelési költségek, hogy a működéshez szükséges forrásokat minél előbb pótolni kell. Tavaly az agráriumban 600 milliárd forintos forgóeszközhiány keletkezett, most a mindennapos működésre kell a pénz. 

A Baross-programban háromszor ekkora mennyiségben is elment volna a forgóeszköz-finanszírozást célzó csomag

– tett utalást a jelenlegi piaci viszonyokra Hollósi Dávid.

Az MBH Bank agrárüzletágában egyszerre van négy szegmens: a kistermelők, a közepes termelők, a nagytermelők és az agrárnagyvállalatok. A kicsiknek adják a „doboztermékeket” – a Széchenyi-kártyát, a folyószámlahitelt, a forgóeszközhitelt –, a nagyobbaknak pedig már egyedi megoldásokat kínálnak, az igényeiknek és a lehetőségeiknek megfelelően. Adnak persze szívesen piaci alapon is hitelt, csak az most hozzávetőleg 20 százalékos kamattal valósítható meg.

„Az agrárüzletágnak a kockázati értékelés a sava-borsa. Tudjuk, hogy tavaly is nagy aszály volt, és a klímaváltozás miatt az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb. Mindezek ellenére elmondhatjuk

az elmúlt ötven év adatai alapján: még nem volt olyan, hogy a mezőgazdasági vállalkozások 99,9 százaléka ne tudta volna teljesíteni az adósságszolgálatot a banknak. 

Ez is mutatja az ágazat alkalmazkodóképességét” – emelte ki Hollósi Dávid. 

Mindemellett jelentősen felértékelődött az ágazat stratégiai jellege is. A 2008–2009-es válság idején már lehetett ezzel szembesülni. Ráadásul az agrártermékek között vannak sokoldalúan felhasználható termékek, mint például a kukorica, amelyet csak szupernövénynek hívnak, mert az étkezésen, takarmányozáson kívül sok más célra is fel lehet használni.

Sokat segít a garancia

Annak ellenére, hogy az agrárium szereplői jó adósok, fontos szerepet játszik a finanszírozásukban a külső garancia is. „Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) a legfontosabb stratégiai partnerünk, épp június elején erősítettük meg az együttműködésünket. Az állományunk jelentős része mögött ott áll a készfizető kezességük. Az AVHGA nagyban hozzájárult az ágazat megerősödéséhez” – utalt rá az ügyvezető igazgató.

El kell kezdeni a magyar termékek mennyiségének növelését

20230328  BudapestHollósi Dávid MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető Igazgatója.    fotó: Bach Máté BPMMagyar Nemzet Hollósi Dávid MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának Ügyvezető Igazgatója.   20230328  Budapest Fotó  Bach Máté Magyar Nemzet
Mint az ügyvezető igazgató becsüli, az átlaginfláció idén biztos két számjegyű lesz, de a decemberi már egy számjegyűre apadhat. Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet

„Az agrárium számára a legnagyobb kihívás az élelmiszeripar felfuttatása, ezzel csökkenhet a sérülékenysége – mutatott rá Hollósi Dávid. – A saját érdekünkben el kell kezdenünk növelni a magyar termékek mennyiségét, ami viszont nagyon költségigényes. Az élelmiszeriparnak nincs olyan pozitív múltja az elmúlt húsz évben, mint a mezőgazdaságnak: láthattunk cégbedőléseket, és még a jövő is tartogathat hasonló eseteket. Kemény éve lesz az idei az élelmiszeriparnak. Csökken a fogyasztás, és a termelés sem működik teljes kapacitással.”

Számítanak arra, hogy az agrár- és élelmiszeripar kockázati profilja némileg romlik. Most egy nehezebb időszak következik, ám bíznak benne, hogy ez csak idén és a jövő év első felében tart majd. Remélik, hogy 2024-ben újra bővülni fog a fogyasztás. 

Mint az ügyvezető igazgató becsüli, az átlaginfláció idén biztos két számjegyű lesz, de a decemberi már egy számjegyűre apadhat. Az árakra nagy hatással van, hogy a magyar mezőgazdaság a termőföldön és a termelőn kívül mindent importál. A műtrágya, a növényvédő szer, a vetőmag egy részét előállítjuk, ám a mezőgazdasági gépeket külföldről vesszük, az energiát, gázolajat, csomagolóanyagot szintén. Van egy nem elég hatékony élelmiszeriparunk, egy főként külföldi kézben lévő, jól működő kiskereskedelmi láncunk, akiktől meg kellene tanulniuk a magyaroknak, hogyan csinálják ilyen jól. Majd nyomatékosította: „A fogyasztó teljesen ki van szolgáltatva, és ezen változtatni kell.”

Nem szabad félni a jövőtől, bár nem lesz könnyű

Ami a belátható jövőt illeti, arról a szakember úgy tartja, a piac biztosan koncentrálódni fog. Fokozottan tudásalapú és nagyon hatékony lesz. „A gazda ne a szomszédjával versenyezzen, hanem a világpiaccal.” Ugyanakkor mind a világgazdasági, mind a geopolitikai környezet és az éghajlat drasztikusan változik. Idén az agrárium jövedelemtermelő képessége – a szakértők szerint – szinte valamennyi alágazatban várhatóan csökkenni fog. Termelési fronton jó hír, hogy az importanyagok költségei közül a például a legnagyobb tételt jelentő műtrágya ára érdemben csökkent, kedvezőtlen viszont, hogy mérséklődik a fogyasztás, ez visszahat majd az ágazatra: az élelmiszeriparra, a kiskereskedelemre és az agráriumra is. Az extra fogyasztás, amire az egész rendszer berendezkedett, már a múlté. 

A vevők áttérnek az olcsóbbra: a saját márkás termékekre, a tömegtermékekre. Az emberek majd nem mennek el nyaralni, színházba vagy koncertre, de az ételt akkor is megveszik.

„Nem kell a jövő változásaitól félni, de biztosan lesznek majd cégek az élelmiszeriparban, amelyek nehéz helyzetbe kerülnek. Nagyon fontos lenne, hogy a jegybanki kamatszint csökkenjen, de ez nem megy majd gyorsan. A forintot támadhatják, aminek következtében gyengülhet. Bízzunk benne, hogy az ágazat minél gyorsabban és hatékonyabban tud alkalmazkodni” – foglalta össze várakozásait Hollósi Dávid.