Az idei év első fél évének utolsó hónapjában megközelítőleg ugyanakkora az egy évre visszatekintő európai mint amekkora az orosz–ukrán háború és az kitörésekor volt: tavaly februárban 6,2 százalékos mutatót regisztrált az EU statisztikai hivatala.
Fotó: Shutterstock
Az egyes tagállamokban viszont meglehetősen sokszínűen alakult az árszínvonal. Mint ismert, az Eurostat egy kicsit más módszerrel számol, mint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ennek köszönhetően a EU-s adatok szerint hazánk inflációs mutatója 2023 júniusában – az egy évvel ezelőtti hasonló időszakhoz képest – 20 százalék alá: 19,9 százalékosra esett. (Emlékezetes, az itthoni módszertannal ugyanez az érték 20,1 százalékos lett.)
Nem sikerült egy számjegyű inflációt produkálnia a többi visegrádi államnak sem.
Szlovákia 11,3 százalékos, Csehország 11,2, Lengyelország pedig kereken 11,0 százalékos pénzromlást szenvedett el 2022 júniusától az idei hatodik hónapig. Ám a javuló tendencia mindenhol tetten érhető.
A háború ugyancsak közvetlen közelében fekvő balti államok közül Észtországban 9,0 százalékos, Litvániában 8,2 százalékos, míg Lettországban 8,1 százalékos inflációs adatot regisztrált az Eurostat.
A kontinens legnagyobb gazdaságai közül Németország 6,8 százalékos, Olaszország 6,7 százalék alatti inflációnál tart, a francia adat 5,3 százalékos.
A legalacsonyabb egy évre visszatekintő júniusi inflációs értéket Spanyolország és Bulgária mutatta fel, egyaránt 1,6 százalékkal.
Az élelmiszer-infláció változatlanul nálunk a legmagasabb: Magyarországon 28,4 százalékos a mutató, a második legrosszabbul álló Észtországban 19,8 százalékos.
Fotó: Shutterstock
A magyar, még mindig két jegyű júniusi inflációt önmagában is értékelni kell
– hívta fel a figyelmet kérdésünkre Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője kifejtette: „Kétségtelenül a mutató szintje a legmagasabb az tagállamai között, de lássuk meg azt is, hogy az Eurostat módszertana szerint számolt júniusi 19,9 százalékos infláció a januári 25,7 százalékról jött le ilyen hamar.” Miközben a szakember hangsúlyozta azt is, hogy ez még csak a „lejtmenet kezdete”: az esztendő második felében hónapról hónapra látványosan kisebb értékű inflációs adatokat ad majd ki a KSH. Prognózisuk szerint már novemberben egy számjegyű – 8 százalék körüli – lesz a fogyasztói árak átalgos növekedésének üteme Magyarországon.
Kellemes meglepetés az Egyesült Királyságban
Nagy-Britanniában a vártnál nagyobb mértékben esett vissza júniusban az inflációs ráta a tavalyi azonos hónaphoz képest, és több mint egy éve a leglassúbb, 7,9 százalékos. A maginfláció szintén csökkent, 6,9 százalékra, szemben a májusi, 7,1 százalékos három évtizedes csúcsértékkel. Ez a hír enyhíti a Bank of Englandre (BoE) nehezedő nyomást. Áprilisban és májusban egyaránt 8,7 százalékos éves brit inflációt mértek. A hírre az angol font gyengült, mivel a fogyasztói árinfláció növekedése 2022 márciusa óta a legalacsonyabb volt, bár továbbra is a többi nagy gazdaság üteme fölött maradt.
A Reuters által megkérdezett közgazdászok többnyire kisebb, 8,2 százalékos lassulást jósoltak. A piacok a BoE reakciójával most úgy számolnak, hogy augusztus 3-án a negyed százalékpontos kamatemelés valószínűbb, mint a kedden beárazott fél százalékpontos. A banki kamatláb már nem érte el a csúcsot 6 százalékon, a brit államkötvények és a lakásépítők részvényeinek árfolyama pedig megugrott. A benzin és a gázolaj ára rekordszintű, 23 százalékos csökkenést mutatott az egy évvel ezelőttihez képest. Ezzel szemben a cukor ára 54, míg a szállítási biztosítási költségek 48 százalékkal emelkedtek, ami a legnagyobb ugrás az 1980-as évek vége óta.
