Balatoni András kiemelte: a hazai inflációt erősítő tényezők is enyhültek, az inflációs cél körüli, azaz a 2–4 százalék körüli sávot azonban csak 2025 elején éri el a magyar gazdaság. Májusban az Európai Unióban tovább mérséklődött a fogyasztóiár-index. Az továbbra is a historikusan magas szintek közelében alakul a világ gazdaságaiban, azonban a globális folyamatok az árindexek folytatódó mérséklődését vetítik előre.
A globális kereslet gyengülése, az energia- és a nyersanyagárak korrekciója, a nemzetközi szállítási költségek csökkenése az inflációs ráták folytatódó süllyedésének irányába mutatnak.
Az inflációs jelentés szerint az elmúlt negyedév során a globálisan meghatározó jegybankok tovább szigorították a monetáris kondíciókat. A régiós jegybankok szinten tartották az alapkamatot. Az Európai Központi Bank (EKB) a korábbinál lassabb ütemben folytatta kamatemelési ciklusát, májusi és júniusi kamatdöntő ülésén 25-25 bázisponttal emelte az irányadó rátákat. A fejlett gazdaságokban az elsődleges inflációs mutatók már enyhültek az elmúlt hónapokban, de az orosz–ukrán háború jelentette bizonytalanság állandósult, ami továbbra is kedvezőtlenül befolyásolja a befektetői hangulatot. A nyersanyag- és az energiaárak összességében enyhén csökkentek az elmúlt negyedév során.
Az elmúlt negyedévben tartósan javult a hazai pénzügyi piacok stabilitása, illetve hazánk kockázati megítélése.
A hazai bankközi hozamok, valamint az állampapírpiaci hozamok számottevően csökkentek. A forint a vizsgált időszak nagy részében erősödött az euróval szemben, és több mint egyéves csúcsa közelében alakult. A bankközi kamatok az állampapírpiaci hozamoknál kisebb mértékben, de szintén mérséklődtek. A forint az időszak során kisebb korrekciók mellett, az időszak végi gyengülés ellenére összességében közel 2,2 százalékkal erősödött az euróval szemben.
Az MNB jelentése szerint 2023 folyamán egyre markánsabban jelentkezik a szigorú monetáris politika, a csökkenő globális nyersanyagárak, a mérséklődő hazai fogyasztás és a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek árleszorító hatása.
A dezinfláció üteme tovább gyorsul, így az év végére várhatóan egy számjegyű lesz az infláció. Az árstabilitás elérése érdekében azonban a fogyasztóiár-index további csökkenése szükséges 2024-ben.
Az infláció az idei januári tetőzése óta folyamatosan mérséklődik, aminek a hátterében elsősorban az áprilisban negyedik hónapja mérséklődő élelmiszer-infláció áll. Előre tekintve: az éves árdinamika folytatódó csökkenését külső és belső tényezők egyaránt támogatják. Az energia- és a nyersanyagárak, valamint a szállítási költségek az utóbbi hónapokban a háború kitörése előtti szinteken alakultak, a globális konjunktúra lassulása tovább fékezi a külső inflációt. A pénzromlás lassulásához belső tényezők is jelentősen hozzájárulnak, 2023 folyamán a szigorú monetáris kondíciók egyre szélesebb körben fejtik ki dezinflációs hatásukat, az infláció lassulását okozva.
A maginfláció még magas
Az inflációhoz hasonlóan a maginfláció emelkedését is elsősorban költségsokkok, illetve a jelentősen emelkedő vállalati profitok okozták – jelezte Balatoni András. Hozzátette: a hatásuk azonban a maginflációban később jelent meg, és tartósabban fennmarad, ami elsősorban a piaci szolgáltatások jelentősebb áremelkedésében tükröződik. A jövő évre várt inflációs pálya az adóintézkedésekhez köthetően enyhén feljebb tolódott márciushoz képest, így a fogyasztóiár-index 2025 elején tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
Emelkedő GDP
Az MNB igazgatója szerint 2023-ban a reálbérek csökkenése, a vállalati költségek emelkedése, valamint az óvatossá váló fogyasztói és beruházói döntések hozzájárulnak a belső kereslet mérséklődéséhez, míg a nettó támogatja a GDP bővülését. Az idei gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági növekedés is javíthatja.
A háztartások fogyasztása a romló jövedelmi folyamatok és a magas infláció miatt mérséklődik az idei évben, míg a megemelkedett vállalati költségek és a bizonytalan kilátások várhatóan a beruházások átütemezését eredményezik. Ezzel szemben a mezőgazdaság a tavalyi aszály után az idén várhatóan magasabb kibocsátást ér el. Az év második felében vehet újra lendületet a összhangban az ismét pozitívvá váló reálbérindexszel.
Magas marad a beruházási ráta
Balatoni András elmondta: a banki és telekommunikációs szolgáltatások ára nőtt az elmúlt időszakban, viszont ezzel párhuzamosan, a visszafogottabb ipari termelés ellenére, a hazai kivitel az idén is emelkedhet, így 2023-ban a nettó export növekedési hozzájárulása pozitív maradhat.
A 2024. és 2025. évi GDP bővülését a belső és a külső tényezők egyaránt támogatják, a nominális beruházási ráta 27-28 százalék közelében stabilizálódik az előrejelzési horizonton, részben a magas árdinamika következtében. A magánszektor hitelbővülése tovább lassulhat a reálgazdasági bizonytalanság, a hitelfelvevők, a bankok óvatos magatartása, valamint a magas infláció és a szigorú monetáris kondíciók következtében – olvasható az MNB jelentésében.
