Az elektromos autókra történő átállás rengeteg akkucellát fog igényelni a következő évtizedekben, a Ratel Consulting jóvoltából pedig most már bárki könnyen nyomon követheti az iparág fejlődését – írja a Villanyautósok szakportál. Az amerikai tanácsadó cég készített egy interaktív térképet, amelyen valamennyi ismert működő vagy tervezett akkumulátorgyár szerepel, feltéve, hogy lítiumalapú technológiát alkalmaznak.
A havonta frissített térkép ezen a linken érhető el, és az egyes gyárakat jelképező pontokra kattintva olyan adatokat jeleníthetünk meg, mint a gyártó neve és országa, a beruházás státusza, a meglévő, illetve a tervezett kapacitás éves bontásban, az alkalmazott kémia és a formátum.
A térképen jól látszik, hogy korántsem a szegényebb, periférián levő országokba telepítik a gyárakat, Amerikát, Németországot vagy éppen Kínát szinte elárasztják ezek az üzemek.
A portál emlékeztet rá, hogy az év elején megjelent cikkükben számoltak be arról, hogy tavaly hozzávetőleg 700 gigawattóra lítiumion-akkumulátort gyártottak le a világban, idén pedig körülbelül 930 gigawattóra gördülhet le a gyártósorokról. Az idei mennyiségnek a kétharmada kerül elektromos autókba, a haszongépjárművek, a két- és háromkerekű járművek, illetve az energiatárolók igénye nagyjából hasonló, mindhárom kategória a cellák 6-7 százalékát használja fel, míg az elektromos buszok csupán 1-2 százalékot. Az elektronikai eszközök a piac 10-12 százalékát teszik ki.
Ez a 930 gigawattóra azonban még a közelében sincs a tervezés, illetve a fejlesztés alatt álló beruházások alapján várható mennyiségnek. A Benchmark Mineral Intelligence előrejelzése szerint 2026-ra már 5 terawattórát fog elérni a világ akkumulátorgyártási kapacitása. A legtöbb gyár természetesen Kelet-Ázsiában, azon belül is Kínában fog működni, de Dél-Korea is kiemelt gyártóbázis. Az ázsiai dominancia mellett ugyanakkor az európai és az észak-amerikai gyártás is erőre fog kapni, mivel az autógyártók igyekeznek minél inkább helyi forrásokból kielégíteni az igényeiket. A Benchmark szerint Észak-Amerika piaci részesedése 2026-ra a jelenlegi 6 százalékról 10 százalékra nő, míg Európáé 7 százalékról 12 százalékra emelkedik.
