A magyarok megtakarításaik egyre nagyobb részét fektetik állampapírba, és az inflációs környezetben ezek szépen fizetnek – derült ki az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) hétfői tájékoztatójából a 2023-as finanszírozási terve első féléves teljesüléséről.
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján az első negyedévben a háztartások pénzügyi eszközein belül 12-ről 12,6 százalékra nőtt az állampapírok aránya. A növekedésben nagy szerepet játszott, hogy az idén meghirdetett PMÁP sorozatok kamatbázisa már a 2022-es átlagos éves volt. Az infláció tavaly jelentősen megugrott, ezért más befektetési alternatívákhoz képest „kiemelkedő és értékmegőrző” hozamot biztosított a PMÁP.
A várakozások szerint hatalmas összeg, 2023-ban a 0,7, 2024-ben pedig 1,6 százaléka fog visszakerülni a magyar háztartásokhoz a lakossági állampapírok után fizetett kamatok formájában – becsülte a jelentés.
Az ÁKK folyamatosan figyeli a piacot, és a lakossági termékek árazásáról ennek a fényében dönt – írta a jelentés. Mivel az MNB megkezdte a kamatok csökkentését, a június 1-jén induló PMÁP sorozatokat már 50 bázisponttal alacsonyabb kamatprémiummal hirdették meg, de még ezzel együtt is „az új sorozatok kamatai úgy kezdtek el igazodni a csökkenő kamatkörnyezethez, hogy továbbra is a piaci hozamok felett maradtak”.
Az ÁKK lakossági stratégiájában kiemelt cél
az ügyfélszám növelése, és hogy ezzel egyidejűleg ne csak kevesek részesüljenek a szép hozamokból,
ezért januártól a népszerűbb lakossági állampapírok esetében vásárlási korlátot vezettek be. Ezzel „az ÁKK a továbbiakban is aktívan élni fog, a korlátot az értékesítési és koncentrációs tendenciákhoz igazítva”. Május végén a lakossági állampapírral rendelkező ügyfelek száma elérte a 787 997 főt, ez 22 419-cel több ügyfelet jelent, mint a múlt év végén.
A forint lakossági piacon a 2023-as bruttó kibocsátási terv egyébként a fél év végére már 65 százalékban teljesült. A teljes lakossági állampapír-állomány, a háztartások tulajdonában lévő lakossági papírok állománynövekedése következtében, az év végi 8 972 milliárd forintról 9 569 milliárd forintra emelkedett, miközben az intézményi tulajdon csökkent.
Várható egy euró kibocsátása
A 2023-as tervhez képest a dollárkötvény kibocsátások 100 százaléka, az éves devizafinanszírozási terv 74 százaléka teljesült az első fél évben. Az adósságon belül a devizaarány mutató – egy átlagolt érték – június 30-án 25,3 százalékon állt, ez pedig bőven a 30 százalékos felső korlát alatt van.
Az év eleji rövid hátralévő futamidejű dollárkötvény visszavásárlásoknak köszönhetően
rekord alacsony szintre csökkent a következő években a devizakötvény lejáratok éves összege.
Az év második felében várható euróban denominált devizakötvény kibocsátása. Erre a finanszírozási terv szerint 750 millió euró értékben van tér – írta az ÁKK – de ha kedvezők a piaci körülmények, előfinanszírozás céljából azonban
ennél nagyobb, úgynevezett benchmark méretű tranzakció sem zárható ki.
