Csaknem egyéves munka ért révbe kedden a parlamentben az állami beruházások rendjéről szóló törvényjavaslat elfogadásával, amely új alapokra helyezi az állami beruházásokat és vele együtt lényegében a teljes magyar építőipart.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a jogszabály előkészítése során sem rejtette véka alá, hogy céljuk egy patrióta törvény kidolgozása, amely helyzetbe hozza a hazai építőipari cégeket a külföldi tulajdonú vállalatokkal szemben. A kormány törekvése ugyanis, hogy
magyar alapanyagból, magyar munkával, magyar szaktudással magyar profit előállítását segítsék elő.
De az új törvény megalkotásánál az is szempont volt, hogy a költségvetéshez igazítsák a fejlesztéseket, és a „ kevesebből többet és jobbat” elv előtérbe helyezésével megakadályozzák a felesleges vagy fenntarthatatlan beruházások megvalósulását. A kormány célja ezenkívül az is, hogy életminőségben és épített környezetben is felzárkózzunk Nyugat-Európához, amihez az építőipar színvonalának emelésére van szükség.
A jogszabályba egyébként 25 hazai szervezet 900 javaslatát építették be, ezenfelül nemzetközi benchmarkkutatást is végeztek, megvizsgálták az tagállamainak beruházási szabályozását vagy például a német vasúttársaság közbeszerzési gyakorlatát.
Összeszedtük, hogy melyek a legfontosabb változások:
Állami beruházási keretprogram 2035
Lényeges változás, hogy a kormány a jövőben új mechanizmusban dönt a beruházásokról, egészen pontosan a beruházási keretprogram lesz az irányadó, amely ágazati beruházási tervekre épül. A forrást az egyes projektekre a kormány évente biztosítja az Építési és Beruházási Minisztérium előirányzatán keresztül. A törvény alapján elfogadandó első állami építési beruházási keretprogram a 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra szól.
Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács
A jogszabály szerint létrejön egy új fórum is, az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács, egy javaslattevő és véleményező szakmai szervezet, munkájában húsz szakmai szervezet vesz részt, döntéseit pedig négyötödös többséggel hozza. A tanács javaslatai alapján hozza meg döntését a miniszter, és ennek alapján adják ki a törvény végrehajtási jogszabályait.
Kiviteli terv nélkül nincs építés, a nyertes ajánlat nyilvános
A jövőben a korábbinál jóval hangsúlyosabb lesz az egyes projektek előkészítése, ennek egyik mérföldköve, hogy a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás kizárólag a végleges építési engedélyen alapuló, az építtető által jóváhagyott kivitelezési dokumentáció rendelkezésre állása esetén indítható meg. A nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat üzleti titkot nem érintő részét, beleértve az árazott tételes költségvetést, az ajánlatkérőnek nyilvánosságra kell hoznia.
Egy ajánlat nem ajánlat
A közbeszerzések továbbra is nyílt eljárásrendben folynak majd, de sajátos körülmények esetén a tárgyalásos eljárás is engedélyezett. Abban viszont nincs alku, hogy ha a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban nem nyújtanak be legalább két érvényes ajánlatot, akkor
az építtető állami beruházásért felelős miniszter mint ajánlatkérő köteles eredménytelenné nyilvánítani az eljárást.
De akkor sincs eredmény, ha a beérkezett érvényes ajánlatok nem férnek bele az árba.
Műszaki ellenőrzés, tervellenőrzés, BIM
A műszaki ellenőrt az építtető választja ki a tervezési szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás előkészítése előtt, és a tervellenőrrel együtt a tervezéstől a kivitelezés lezárásig rendelkezésre kell állnia. Az állami építési beruházások a BIM-alapú műszaki építményinformációs modell megvalósítási rendszerére épülnek.
Tervezők és kivitelezők értékelése
Ennek során az építtető értékeli a tervezőt és kivitelezőt ötfokozatú skála alkalmazásával a beruházások megvalósítása után, s az értékeléseket a jövőben a kiválasztásban fel lehet használni.
Szigorú összeférhetetlenségi szabályok
A törvény részletesen meghatározza az állami építési beruházás előkészítésében és megvalósításában részt vevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Az előkészítésében és megvalósításában részt vevők – a minisztériummal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek kivételével – egymástól függetlenek, egymással sem munkavégzésre irányuló, sem egyéb, a feladataik részrehajlásmentes elvégzését érintő vagy befolyásoló jogviszonyban, sem közös tulajdonosi, sem kapcsolt vállalkozási viszonyban nem állhatnak. A beruházások kapcsán az összeférhetetlenséget a minisztérium mintavételi eljárás alapján és bejelentésre is ellenőrizni fogja.
