„Ami igazán jó hír, hogy Budapesten, az év elejétől folyamatosan erősödő keresletet érzékelünk. Olyannyira, hogy az egyéni – vagyis nem csoportos, nem rendezvényre érkező – turisták száma már elérte a 2019-es szintet. Ráadásul mindezt jóval magasabb áron, mert 2019-hez képest legalább 30 százalékkal nőttek az átlagárak. De nemcsak Magyarországon, ahol kiemelkedő volt az hanem az egész világon, mert globálisan is rendkívüli mértékű drágulást tapasztalni. Az egyik oldalon azért, mert a hatalmas infláció, a brutális béremelkedés és a döbbenetes mértékű energiaár-emelkedés együttesen kikényszerítette, hogy a szolgáltatók árat emeljenek, míg a másik oldalon pedig a hatalmas kereslet is az áremelkedés irányába hatott. Ebben az is nagy szerepet játszott, hogy a Covid alatt, amikor az emberek kényszerűségből nem utazhattak, a pénztárcák közben vastagodtak, és amikor újra lehetett utazni, akkor hajlandók és képesek is voltak többet fizetni” – elemez a Világgazdaságnak Kovács Balázs, a Danubius Hotels Zrt. vezérigazgatója. 

Kovács Balázs, Danubius
 

Úgy látja, hogy a budapesti turizmus talán még a vártnál is gyorsabb visszapattanásához nagyban hozzájárult, hogy az idei nyáron rendkívül sok, nemzetközileg is jegyzett vallási, kulturális és sporteseményre kerül sor. 

Többek között Budapestre látogatott a pápa, májusban itt volt a futball Európa Liga döntője, augusztusban a Forma–1, aztán a Sziget, utána pedig most az Atlétikai Világbajnokság. Mind olyan rendezvény, amely erőteljesen növeli a keresletet. 

Csendben jegyzem meg, hogy a mai állás szerint jövőre ennek a rendezvénydömpingnek a töredékét sem látjuk, amiért a szakma részéről érződik is némi aggodalom

– tette hozzá a cégvezető. Fontosnak tartja, hogy az idei eredményt tekintve egyértelműen örömteli, hogy az egyéni kereslet annak ellenére is túlszárnyalja a Covid előtti utolsó békeévnek számító 2019-est, hogy közben az ukrán és az orosz vendégek döntő többsége kiesett a piacról. 

Pozitív meglepetés viszont az izraeli piacról érkező rendkívül erős keresletnövekedés, ami top küldő országgá emelte Izraelt. Örömteli fejleménynek tartja azt is, hogy az USA-ból ismét erős kereslet mutatkozik Budapest iránt. Annak ellenére, hogy a két ország között még mindig nem indultak újra a közvetlen járatok, ami továbbra is fájó hiányosság a szakma számára.

Ami az orosz és az ukrán vendégeket illeti, a szakember elmondta: a két országból együtt nagyjából a vendégforgalom 10-15 százaléka érkezett a szomszédban dúló háború előtt. 

De miközben mindez erőteljesen időszak- és szállodafüggő volt, mindkét országból a pravoszláv karácsony időszakában, január elején utaztak a legtöbben Magyarországra. 

„Vannak olyan szállodáink, mint például a margitszigeti és a hévízi, ahová az orosz vendégek érkeztek nagy számban, míg egy-két olyan házban, ahová jellemzően csoportok járnak, az ukránok hiánya érezhető jobban. Az oroszok az utóbbi időben már csak azért is szerettek idejönni, mert a Covid alatt Magyarország olyan európai uniós ország volt, ahol elfogadták a Szputnyik vakcinát, és ezért az orosz vendégek előtt is megnyitottuk a határt.”

A vezérigazgató szerint az is bizakodásra ad okot, hogy májusra már a rendezvényturizmus is megkezdte a visszaerősödést.

„Itt azonban még a közelébe se kerültünk a 2019-es eredményeknek. Az viszont jó jel, hogy a belföldi kereslet mellett a külföldi megrendelések száma is növekszik. A Hiltonban például, ahol a nagy konferenciák tekintetében kifejezetten csak nemzetközi rendezvényekről beszélhetünk, nagyon szépen alakul a forgalom, ahogy a Békében és a Heliában is. Ami viszont továbbra is nagyon hiányzik, az a klasszikus turistacsoportok drasztikus elmaradása, ami különösen a nagy kapacitású budapesti szállodákban, elsősorban a Hungaria és az Arena esetében okoz fejfáját, ahol ez a szegmens korábban meghatározó volt” – értékelt a szakember. 

A Balaton tekintetében mindenképpen biztató, hogy az előszezonban, ha még viszonylag kis számban is, de már érezhetően visszatértek az ebben az időszakban jellemző német buszos nyugdíjascsoportok.

Igaz, esetükben rendkívül árérzékeny közönségről beszélünk, amely akár több mint tíz órát is buszozik, hogy Magyarországra érjen – ahol egyébként olcsóbban jön ki, mintha otthon fizetné a rezsit – de május–júniusban mégis olyan meghatározó vendégkört jelent, amely az elmúlt években nagyon hiányzott az itteni iskolaszünettel kezdődő főszezon előtt. 

„Ami a nyarat illeti, júniusban, a magyar vendégek tekintetében nálunk is volt némi visszaesés, de ezt a külföldi vendégekkel tudtuk kompenzálni. A főszezonban pedig ezzel a mixszel a várakozásainknak megfelelően alakult a forgalom. Ami a külföldieket illeti, a főszezonban a visszatérő németek és a korábbinál kisebb számban érkező osztrákok mellett a csehek és a szlovákok jöttek legtöbben. Az utóbbiak Bükön és Sárváron is meghatározók, ahol az orosz vendégek kiesését nem könnyű pótolni. Győrben pedig a Danubius Hotel Rába városi szállodaként az egyéni, elsősorban tranzitutasok mellett a vállalati, corporate utazóknak köszönhetően ért el jó eredményeket.”

Kezelt munkaerőhiány

Amellett, hogy az egész turizmusban ismét gondot okoz a szakemberhiány, a Danubius Hotels vezérigazgatója szerint náluk azért kezelhető a helyzet, mert a folyamatosan üzemelő szállodákban most térül meg az a hogy a Covid alatt a lehető legtöbb munkatársat igyekeztek megtartani. A Balatonnál pedig, ahol idényjelleggel, április második felétől októberig tartanak nyitva a házak, szintén gond nélkül meg tudták kezdeni az üzemelést. Köszönhetően annak, hogy mivel a munkatársak itt is érzik a biztonságot, szinte mindenki visszatért azok közül, akik tavaly is úgymond a hátukon vitték a szállodát. 

Ugyanakkor a szakember szerint ez még nem jelenti azt, hogy a szakma visszanyerte a Covid alatti bezárások idején elvesztett bizalmat és népszerűséget.

„Hiába teljesít most jól a turizmus, sajnos a szakma presztízse ilyen gyorsan nem állhat helyre, ahhoz ismét folyamatosan eredményes évekre van szükség. Nem szabad elfelejteni: abban, hogy most sokan ismét azt az ágazatot választják, annak is nagy szerepe van, hogy az olyan, szintén nagy munkaerő-igényű ágazat, mint az építőipar hatalmas visszaeséssel küszködik, miközben például a kiskereskedelemben is komoly leépítésekről hallani. De a turizmusnak így is hosszú időbe telik, mire visszanyeri azt a népszerűségét, vonzerejét, ami a Covid alatt pillanatok alatt odalett, amikor egyik napról a másikra több ezer jól képzett szakember veszítette el a munkáját, megélhetését és – ami különösen a fiatalok esetében fájó – a jövőképét.” 

A Béke szálló. Fotó: Danubius Zrt.

A cégvezető úgy látja, a munkaerő megtartásában számukra az is egyértelműen segített, hogy a Danubiusnál, más ágazatokhoz képest is komoly béremelésre került sor, amivel a vállalat kiszámíthatóságot és stabilitást tükrözött. Az egész szakma gyakorlatát követve azonban a Danubius sem zárkózik el a külföldi munkaerő alkalmazásától. Miközben ma még elsősorban az Ukrajnából érkezők dolgoznak a cégnél, hosszú távon – különösen a gazdaság általános visszaerősödésével is számolva – a távol-keleti munkavállalók alkalmazásáról sem mondanak le.

Zajlanak a felújítások

„Miközben az idei év hátralévő részét tekintve is optimisták vagyunk, a téli időszakban a felújítások terén ismét aktívak leszünk. Több olyan projektünk van, amelyet az idei télen már elkezdtünk. Ezek közül most azokat szeretnénk befejezni, amelyek a legjobban előkészített állapotban vannak. Ennek megfelelően fogjuk folytatni Budapesten például a Helia szobarekonstrukcióját, míg vidéken a Danubius Hotel Bük és a hévízi Ensana Thermal Aqua szállodák megújítását tűztük ki célul.” 

A Budapesten kilenc, vidéken hét – ebből a Balatonon két szezonális – szállodát üzemeltető Danubius Hotels Zrt. vezérigazgatója szerint az idei forgalom alakulása számukra azért is kedvező, mert miközben a vidéki házak kiemelkedő hozzáadott értéket teremtettek, bármennyire is meghatározó ez, a Covid időszaka is megmutatta, hogy a fővárosi szállodák gyengélkedését önmagukban nem tudják ellensúlyozni. Kovács Balázs szerint ezért is fontos, hogy helyreállt a megszokott egyensúly és miközben vidéken továbbra is erős a belföldi turizmus, a főváros a nemzetközi turisztikai térképen ismét visszakerült a méltó helyére.